Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár és a devecseri kastély kőfaragványainak kőzettani vizsgálata (Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István)

A SÜMEGI VÁR ÉS A DEVECSERI KASTÉLY KŐFARAGVÁNYAINAK KŐZETTANI VIZSGÁLATA I. SÜMEG, VÁR A sümegi vár kőtárában, a kőtárhoz tartozó raktárban, valamint a Kisfaludy Emlékmúzeumban végzett azonosító kőzettani vizsgálatok során több mint ötszázötven minta kőanyagának meghatározására került sor. A faragványok, szerkezeti töredékek mellett egy-egy beépített kőtömb, illetve a Múzeumban őrzött címerek, faragványok kőanyagának azonosítására is sor került. A kőanyagok kőzettani nevének meghatározá­sát a műszaki gyakorlatban használt kőzettani osztályozás szerint végeztük az építési kőanyagokra vonatkozó szabványsorozatba tartozó magyar szabvány utasításai alapján. Megjegyezzük, hogy az európai szabványosítási rendszer keretei között megjelent har­monizált kővizsgálati szabvány elvében és szerkezeti rendjében is közel azonos a koráb­bi magyar szabályozással, néhol kissé nagyvonalúbb, általánosabb. A vizsgálataink eredményei jól mutatják, hogy a vár építésénél felhasznált anyagok között a Sümeg tágabb térségében előforduló, jól megmunkálható kőzetváltozatok döntő mennyiségben fordulnak elő. Az előfordulás gyakoriságának sorrendjében: szürke és barnás színű, finomszemű pannon homokkövekkel, különböző kifejlődésű durva mészkő kőzetváltozatokkal, finomabb és durvább szemű permi homokkövekkel, valamint bazalttufákkal és tömött mészkővel, márgával és forrásvízi mészkővel találkoztunk. Jellemző, hogy a vizsgált anyagban a finomszemű homokkövek szürke és barnás­szürke változatai közel 80%-ban vannak jelen. A különböző kifejlődésű pannon homok­köveknek a finomszemű, tömött, könnyen megmunkálható kőzetváltozatai mellett a kovasavas kötésű idősebb, permi vörös homokkő finomabb- és durvább szemű kőzet­változatai fordulnak elő. Ezek a barnásvörös színű permi homokkövek nagyobb szilárd­ságúak és nehezebben megmunkálhatok. A két különböző földtörténeti korban, más és más körülmények között képződött homokkő kőzetfajták, azaz a pannon és a permi homokkövek az összes minta 85%-át teszik ki, míg a durva mészkő változatok 12%-kal, a bazalttufák 2%-kal vannak jelen a Lapidarium Hungaricum sümegi mintaanyagában. TÍPUSOS MINTÁK KŐZETTANI VIZSGÁLATA Megállapítható volt, hogy Sümegen a faragványok, faragott tagozatok, díszítő faragással ellátott szerkezeti elemek többsége valamelyik homokkő kőzetváltozatból készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom