Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - II. Történeti adatok
nok közt tizenhetedikként írták. 43 Személyét és műveltségét máig is érvényes módon jellemezte a 19. század végén a történetíró Ádám Iván veszprémi kanonok: „ ... 1553-ban egy igen nevezetes férfiú lépett a veszprémi püspöki székbe, ki tudományával ép úgy, mint határozott jellemével és szívós kitartásával egyaránt feltűnt, s kinek tevékenységét és áldozatkészségét a jelenlegi vár erősebb részei mai nap is hirdetik. E férfiú volt Köves, vagy mint akkor írták: Kewes Endre. Bruschius epithaphiumában azt írja felőle, hogy Magyarország hegyes vidékén született, a költészetben jártas volt, és az udvarnak főképen azért volt kedves, mert viselete, erkölcsei és hite szeplőtlen tisztaságban ragyogtak: tudományosságát és erényességeit mindenki tisztelte, s - ami sok volt az akkori időben - nyereség nem volt benne. ..." A püspök által folytatott építkezésről pedig így ír: „ ... főérdemeinek tulajdoníthatjuk, hogy a sümeghi vár kellő megerősítésével a török terjeszkedést vidékünkön megakadályozta [...] Minden tehetségét arra fordította, hogy a várat oly helyzetbe hozhassa, melyben a minden pillanatban érkezhető török rohamoknak ellenállhasson. Nagyobbittatta a vár területét, támfalakat húzatott, bástyákat emeltetett, őr- és egy nagy saroktornyot építtetett; kijavíttatta a régi falakat; nevezetesen az öreg toronyra ujabb emeletet rakatott [...] Az éjszaki sarokbástya egyik táblája nyíltan őtet vallja regenerátorának, míg a másik tábla ékitményes keretben az 1554-diki évszámot örökítette meg." 44 A vár átépítése az utóbb említett és az 1554-es évszámot viselő északkeleti bástya emelésével kezdődött, amelynek tervezője Speciecasa mester személyében kereshető. Azt, hogy a vár területét is bővíttette volna Kövessy püspök, a régészeti feltárás nem igazolta. A belső kaputorony felmagasítása és környékének átépítése azonban valóban megtörténhetett, onnét került elő még a 18. század közepén ugyanis az a hatsoros latin distichonos feliratú kőtábla, amelynek szövegét a helybeli ferences kolostor feljegyzése őrizte meg, és amely szerint a várat Kövessy András 1555-ben építtette újjá. 45 Még egy további, feliratos tábla létezéséről is maradt adat, amely vörös márványból készült, és azt jegyezte fel, hogy a vár kulcsárának kezébe száz kulcs tartozott, mert annyi helyisége volt. A belső kaputorony mellett, a kapuőrző darabontok abból nyíló helyiségének romjai közt került elő az ásatás során egy kisebb kőlap töredéke, azon az 1559-es évszámmal (801.76. kat. sz.; 105. kép). Ez az építési szakasz ezek szerint 1554 és 1559 között folyt. Szervezője a püspöki birtokok gazdasági vezetője, az északkeleti bástya szöveges tábláján is megörökített nevű Ormányi Józsa prefektus volt, akit Kövessy püspök hozott magával elődje, Bornemisza Pál embere, Nagykőrösi Lőrinc deák helyett. 46 Ormányit az óbudai prépostság a Zala megyei Nagykomár tiszttartóságából emelte át, ahova még Kövessy helyezte prépost korában 47 - a főpap a préposti címet, illetve a prépostság főként Zala megyei birtokait püspöki kinevezése után is kezében tartotta. A török kézre került Veszprém helyett Sümegen székelő Kövessy a vár építésével egyidejűleg nagy erővel kezdett az időközben idegen kézre jutott püspöki javak visszaszerzéséhez, amelyre építkezései miatt volt szüksége. Kérésére még 1553-ban felszólította I. Ferdinánd király Bycho Ferenc csobánci várnagyot, hogy az általa elfoglalt és a sümegi várban levő kápolnához tartozó Rendes és Köbölkút falut és annak birtokát adja vissza a püspöknek. 48 A kápolnát Kövessy András újraalapította, feltételezhetően újjá is építtette. 49 Nádasdy Tamás nádor segítségével szerezte vissza a tihanyi kapitány által a püspöki birtokokról lefoglalt bortizedeket. 50 A következő évben, 1554-ben a sümegi várban született az a szerződés, amely szerint a püspök a török által lerombolt városlődi karthauzi kolostor priorjától bérbe vette annak bakonyi és Balaton-parti birtokait. 51
