Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A sümegi vár reneszánsz kőfaragványai - II. Történeti adatok

nyai a keleti külső falban megmaradt, befalazott ablakhelyek, a kápolnáé pedig a szintén újjáépített falcsonkjai. 5 A hozzá tartozó középkori uradalom települései, maga Sümeg, a valószínűleg a 14. század elején csehországi telepesekkel alapított Bazsi, Sümegcsehi és Sümegprága, vala­mint a török időkben elpusztult Erek, Urbél és Püspökuzsa annak a félkörben erdős hegyekkel körülvett medencének a szélén helyezkedtek el, amelyben a Marcal folyó for­ráságai erednek. Ez a terület Marcalfő néven a veszprémi püspökség 1009-ben kiadott alapítólevelében már szerepel, akkor Kolon vár megyéjében. 6 A későbbi váruradalom eszerint még all. század elején került a püspökség birtokába. Legkorábbi települése Erek volt, 1256 körül ott székelt a püspökség officialisa, birtokainak vezetője. 7 Az urada­lom vezetése ezt követően, a vár ismeretlen időben történt építése után került át a vár élére kinevezett várnagy hatáskörébe, aki kezdettől fogva a mindenkori püspök bizalmi embere volt. A vár eléggé mozgalmas középkori történetében építkezésre vonatkozó adatok nem fordulnak elő. A régészeti feltárás alkalmával azonban olyan gótikus kőfaragványok 8 kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy a 14-15. század folyamán többször is folyt ott építkezés. A vár déli részét alkotó korai, későbbi elnevezése szerint belső vár befalazva talált kapuja előtt került elő Vetési Albert püspök (1458-1486) kőből faragott, több darabra tört címere 9 (8. kép), amely egykor a kapu felett volt. A címernek a kapu fölé történt elhelyezése azt jelzi, hogy Vetési püspök azt megelőzően építkezett a várban, és azt is, hogy a vár a 15. század közepén csak a korai építésű részből állt. A gótikus kőtö­redékekből és a fentebb már említett, a keleti külső várfalban látható, befalazott ablakok­ból arra lehet következtetni, hogy az Árpád-kori torony mellé esetleg Vetési püspök építtette a feltételezhető palotaszárnyat és a korai kápolnát. A hazai reneszánsz építészet elterjedésére vonatkozó ismereteink és a püspök Veszprémben folytatott, csak kevésbé ismert építtető tevékenysége alapján a sümegi vár korai reneszánsz továbbépítése azon­ban aligha köthető az ő személyéhez. 10 Építésre vonatkozó adatok a későbbiekből sem ismertek, azok csak a 16. század közepé­től maradtak fenn. A vár területéről azonban nagyon sok olyan korai reneszánsz kőfa­ragvány töredék került elő, amelyek már a Vetési Albertet követő püspökök idejében készülhettek. Építéstörténeti adatok hiányában ezek a kőtöredékek bizonyítják, hogy a vár tovább épült. A belső vár Vetési püspök címerével díszített kapuja alapján a vár nagyobb részét alkotó külső nagy udvar és az azt körülvevő épületek és várfalak csak a 15-16. század fordulójának évtizedeiből származhattak. Az építtető személye azonban ugyanúgy ismeretlen, mint maga az építkezés, vagy annak résztvevői. Vetésit a püspöki székben ifjabb Vitéz János követte (1489-1499). Elődjéhez hason­lóan ő is Itália egyetemein végzett, kánonjogi doktorátussal rendelkező, humanista műveltségű főpap volt. Ennek alapján püspöksége idején korai reneszánsz építkezés már elképzelhető lenne. Politikai pályafutása alapján a vár építésében mégsem lehetett része, ugyanis a Mátyás király halálát követően trónkövetelőként az országba fegyveres haddal nyomuló Habsburg Miksával a sümegi vár alatt kötött megállapodása szerint 1491-től a bécsi püspökség adminisztrátora lett, bár 1490-ben, valamint 1493-ban Sümegen tar­tózkodott. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom