Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)

A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - VI. Összefoglalás

115 Ugyanott, no. 31.; Jenéi Ferenc: Pázmány Miklós veszprémi főkapitány. VMMK 1 (1963) 161-164. 116 Bubics Zsigmond-Merényi Lajos: Herceg Eszterházy Pál nádor. Bp. 1895. 271. 117 MOL P. 1291. Az Eszterházy család zólyomi ágának levéltára, III. O. 25. f. Pápa-Devecser, no. 1-2. 118 Ugyanott, 138, 142-143. 119 Üriszék. XVI-XVII. századi perszövegek I—II. Szerk. Varga Endre. Bp. 1958-1959. 17, 19, 23, 571, 577-580, 600, 603, 624, 634. 120 Ugyanott, 616-621. 121 Az 1683-iki táborozás történetéhez. Közli Thaly Kálmán. Történelmi Tár 1887. 313. 122 Rózsa György: Das Geometriebuch des Kronprinzen. A trónörökös mértankönyve. Balassi Kiadó, h. n. é. n. 65. 123 A leltár: MOL P. 1216. Esterházy család pápai levéltára, Capsa 49. No. 85. 124 Az akkori eseményekre: Veress 1996. 75-78. 125 MOL, A Magyar Kamara Archívuma, E. 156. Urbaria et Conscriptiones, fasc. 82. no. 64. 126 Bombardius: Topographia Magni Regni Hungáriáé. Wien 1718. 78. 127 Veress 1996. 90.; Cs.Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon (Az uradalmak építészete). Bp. 1983. (Művészettörténeti Füzetek 15.) 14., a hármas birtok szerinte csak 1761-től volt a püspök kezén, bár azt már 1759-től ő irányította. 128 MOL P. 1216. Esteházy család pápai levéltára, A pápai uradalom leveleskönyve I. Capsa 51., 76. 129 1760: MOL P. 1216. Esteházy család pápai levéltára, A pápai uradalom leveleskönyve I. Capsa 51., 15.; 1761: ugyanott, 21.; 1762: ugyanott, 157, 216. 130 MOL P. 1216. Esteházy család pápai levéltára, A pápai uradalom leveleskönyve I. Capsa 51., 4, 52, 192. 131 A Schwedt által készített tervrajzokról 1790. március 5-én számolt be a püspöknek Kiss Ferenc pápai prefektus, a Gött Antallal készítendő tervekről pedig augusztus 6-án: MOL P. 1216. Esterházy család pápai levéltára, A pápai uradalom leveleskönyve I. Capsa 51., 135, 139-140, 153. 132 Zillach (1746-1809) személyére: Művészeti lexikon IV. Szerk. Zádor Anna-Genthon István. 1968. 772., Zillack névformával; Esterházy Károly és Zillach kapcsolatáról az tudható, hogy a püspök először az egri székesegyházhoz készíttetett vele tervet, miután a tatai Groszmann tervét nem fogadta el. Minderre: Szmrecsányi Miklós: Gróf Esterházy Károly egri püspök székesegyház tervei. Archaeologiai Értesítő XLI (1927) 156-169.; a Zillach által tervezett átépítés időpontjára: MOL P. 1216. Esterházy család pápai levéltára, Capsa 51. No. 5, 11-12, 188, 221.; Gött és Zillach tervrajzait annak II. világháborút követő pusztulásáig a pápai családi levéltárban őrizték (Lukcsics Pál-Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém 1933. 227.). 133 Esterházy Károly 1797-ben Bittó Titusz pápai prefektussal történt levélváltása arról tudósít, hogy a kastély udvari melléképületeiben lakott a számtartó és a kasznár, udvarában tartották azok aprójószágát, pincéjében pedig az uradalom borát tárolták, és onnét látták el Devecser és a környező uradalmi falvak kocsmáit borral: MOL P. 1215. Esterházy család pápai levéltára, Protocollum Papense, No. 6. 212-212v. 134 Rómer Flóris: A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. Győr 1860. 198. 135 KÖHT ltsz. K 1112. és MOB-iratok, 1886/3. Közölve: Az örökség hagyományozása. Könyöki lózsef műemlékfelmérései 1869-1890. Összeállította Váliné Pogány Jolán. Bp. 2000. 90-91. 136 Veszprém Megyei Levéltár, XIII. 38. II. 8., 98-101. oldal 137 A kútkáva jelenleg a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében van, a helyszínen másolata látható. 138 Veress 1996. 194-195. 139 Veress 1996. 335-350. 140 A keretrekonstrukciók e sorok szerzőjének, mint a kutatás vezetőjének és az azt követő helyreállítás során az OMF megbízott szakértőjének tervei alapján készültek.