Koppány Tibor: A Sümegi vár és a Devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 7. Budapest, 1995)
A devecseri kastély reneszánsz kőfaragványai - III: Történeti adatok
A kastély és építtetői történetével kapcsolatban érdemes megemlíteni egy a helytörténeti és családtörténeti irodalomban gyakran előforduló, azonban hamis oklevelet. Évszáma alapján 1473-ból származik, s aszerint a pozsonyi káptalan akkor írta át Mátyás királynak Enyingi Török Ambrus és felesége, Devecseri Choron Katalin számára szóló adománylevelét Pápa, Ugod, Gesztes és Devecser váráról és az ahhoz tartozó, név szerint felsorolt 16 településről, valamint 62 részbirtokról. 49 Az oklevél 18. századi hamisítvány. Török Ambrusnak nem volt Choron Katalin nevű felesége, mint ahogyan a Choron családnak sem volt a 15. század utolsó negyedében Katalin nevű tagja, Devecserben sem volt vár. Az oklevélben felsorolt települések az Esterházy család pápai grófi ágának az 1700-as évek közepén birtokolt falvai és részbirtokai voltak. 50 Devecsernek a késő középkorban a Choron család mellett kisnemesi birtokosai is voltak. Közéjük tartozott 1461 óta a leányági örökös Gyomoréi, 1475-ben és 1512-ben a Cser, 1476-ban pedig a Cseh család. 51 Az 1488. évi adóösszeírás megemlíti Hányi László özvegyének 2 portáját és Ugi Mihály 1 jobbágytelkét. 52 A Gyömöreiek és a Hanyiak még 1508-ban és 1516-ban is birtokosok voltak Devecserben, ahol nemesi kúriájuk is volt. 53 Egy a kutatás során előkerült kőfaragvány (802.54. kat. sz.; 200-201, 217-219. kép) 1526-os évszáma nemcsak a kastély történetében alapvető jelentőségű, hanem építtetője életében is. A mohácsi csatában ottmaradt a veszprémi püspökség 200 főnyi, Hathalmi Lázár veszprémi várnagy által vezetett bandériuma. Szalaházy püspök - akit a király a Budán maradt Mária királyné mellé rendelt - a csatavesztés hírére a királyné kíséretében Pozsonyba menekült, később Habsburg Ferdinánd király magyar kancellárja lett. A familiárisai közül egyedül megmaradt Choron András így lett püspöke meghatalmazása alapján sümegi várnagysága mellett a több dunántúli megyére kiterjedő püspöki birtokok teljhatalmú kezelője, egyben a Bakony és a Balaton vidékén a Habsburg-párt vezéralakja, az év végén Ferdinánd király által kinevezett zalai főispán. 54 A zalai főispáni tisztségével magnificussá, a főrendek közé tartozó nagyságos úrrá lett Choron a püspökség jövedelmeiből újraszervezett bandériummal szilárdan tartotta kezében Sümeg és Veszprém püspöki várait, valamint a püspökség birtokait. 55 1527-ben visszafoglalta a Szapolyai párttól Veszprém várát, fegyveres erővel szállta meg az erődített tihanyi monostort, és a következő évben sikerrel védte meg Veszprémet a Szapolyai pártiak ostroma ellen. 56 1528-ban ő is ott volt a dunántúli nemesség vezető tagjaival a Győrött Ferdinánd királyt fogadó Thurzó Elek helytartó kíséretében. 57 Érdemeiért 1526 őszétől kezdve sorra kapta a királytól és Thurzó Elektől az elkobzott Szapolyai-pártiak birtokait dél-dunántúli településektől zalai, veszprémi, somogyi és hevesi falvakon át Szolnokig. 58 Politikai és katonai vezető szerepében, kezében a veszprémi püspökség javaival, új és részben Ferdinánd királytól kapott, részben egyéb szerzett birtokaival minden lehetősége megvolt ahhoz, hogy atyai örökségű nemesi kúriájából fényes kastélyt építtessen. Devecseri kastélyának építése azonban - az 1526-os évszámú kőlap alapján - még Mohács előtt indult. Szalaházy püspök 1524-től kezdődően bővíttette és építtette át Sümeg várát, abban az időben, amikor annak várnagya és egyben az ott folyó építkezés gazdasági vezetője Choron András lett. A sümegi várban 1957 és 1964 között folytatott régészeti feltárás során előkerült korai reneszánsz kőfaragványok sok hasonlóságot
