Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szentgotthárd, középkori ciszterci monostor (Valter Ilona, Lővei Pál, Faragó János)

A középkori templom északi pillérsorának két pilléralapját már 1972-ben megtaláltuk a magtártemplom északi külső oldalánál. A színházzá alakítás utáni tereprendezéskor kívül két pillérlábazatot találtunk meg viszonylag épségben. A középkori templom északi falát a már említett 1605-ös, Tieffenbach kapitány által végeztetett robbantás teljesen tönkretette. Csak metszetben lehetett megfigyelni a kiszedett fal nyomát ebből következően az északi mellékhajóból és az északi keresztházból faragott kő nem került elő. Már 1984-ben megkezdték a magtártemplom színházzá alakítását. A tervek szerint a 17. századi templom szentélyét kívánták színpaddá alakítani, ezért a teret ki kellett bővíteni, és bele kellett bontani az 1677-ben épült szentély diadalívébe. E munka során találták a legtöbb és legértékesebb faragványokat. Azokat, amelyeket még 1984ben, az ásatás ideje alatt bontottak ki, az ásatási listára felvettük és felmértük. A diadalív déli pilléréből kibontottak falpillérhez tartozó háromnegyedoszlop-dobokat (79.28., 79.33. kat. sz.), bélletes kapuhoz tartozó oszloptörzseket (79.50-52. kat. sz.), élszedéses, 13. század eleji bordákat (79.139-140., 79.145. kat. sz.; 730. kép), nyíláskeret-töredéket (79.70. kat. sz.; 706. kép) és gótikus, élszedéssel induló, egyszer hornyolt bordatöredékeket (79.158/a, b. kat. sz.; 732. kép). A diadalív északi részéből is 13. századi faragványok kerültek elő 1984-ben: háromnegyedoszlop-dobok (79.13., 79.31-32. kat. sz.), nyíláskeret-töredékek (79.79., 79.87. kat. sz.; 712. kép), élszedéses bordák (79.141., 79.143. kat. sz.; 730. kép). 1985-1986-ban az építkezés tovább haladt, folytatták a diadalívpillérek részleges bontását. Sok értékes kőfaragvány ekkor, már az ásatás befejezése után került elő: a diadalív déli pilléréből öt háromnegyedoszlop-dob (79.6-7., 79.9-10., 79.29. kat. sz.; 680, 682. kép), két hengertagtöredék (79.46-47. kat. sz.), nyíláskeretek töredékei (79.66., 79.73., 79.76., 79.80., 79.84. kat. sz.; 704, 713, 717. kép), talán a középkori diadalív részét képező, körtetagos töredék (79.10. kat. sz.; 720. kép), három darab élszedéses bordatöredék (79.146., 79.149., 79.151. kat. sz.; 730. kép), két darab egyszer hornyolt borda (79.152., 79.154. kat. sz.; 731. kép), hat elkörtetagos borda (79.127-129., 79.135-136., 79.138. kat. sz.; 729. kép), három pillérlábazat (79.1-3. kat. sz.; 674—676. kép), hengertagok között homorúan háromszögű, éles orrtaggal ellátott heveder négy eleme (79.118-121. kat. sz.; 725. kép), hengertagok között széles orrtagú heveder eleme (79.109. kat. sz.) és keskeny, tompa orrtaggal ellátott hevederelem (79.116/a, b. kat. sz.; 724. kép). Egy bimbós oszlopfő is előkerült a falból, kissé töredezett állapotban (79.102/a, b. kat. sz.; 719. kép). Gótikus töredékek is voltak az anyagban: egy címerpajzsos zárókő, élszedéssel induló, egyszer hornyolt bordák metszőpontjával (79.159. kat. sz.; 733-736. kép), valamint egy további címerpajzsos zárókő, melyhez hasonló profilú bordák tartoznak (79.156-158. kat. sz.; 732. kép). A diadalív északi pillérének részleges bontásából is értékes kövek kerültek elő. 13. századiak: háromnegyedoszlop-dobok (79.8., 79.32. kat. sz.; 681. kép), bélletes kapuhoz tartozó oszloptörzs (79.54. kat. sz.), kapubéllet ívtöredékei (79.57., 79.60. kat. sz.), nyíláskeret-töredékek (79.41., 79.71., 79.77-78., 79.85., 79.87-88. kat. sz.; 707-708, 711. kép), elkörtetagos bordatöredék (79.125/b, c. kat. sz.), élszedéses borda (79.142. kat. sz.; 730. kép), egyszer hornyolt borda (79.155. kat. sz.), hevederek elemei két hengertag között keskeny, tompa orrtaggal (79.113. kat. sz.) és széles orrtaggal (79.106-108. kat. sz.; 723. kép), valamint egy rézsűs ablakbéllet záróköve (79.99. kat. sz.).