Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Nagygeresd, római katolikus templom (M. Kozák Éva, Ivicsics Péter)

M. Kozák Éva NAGYGERESD, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 89. Nagygeresd

1 szélén, a közlekedési út (Petőfi Sándor utca) mentén, délnyugatról fenyőfáktól övezve áll a Szent István tiszteletére szentelt, román kori templom.

2 (558-560. kép) Geresd falu első okleveles említése 1260-ból származik.

3 A Geresdi család neve 1270-ben fordul elő először, amikor Geresdi Szuna feleségül vette a Ják nemzetségből származó Kopasz lányát. Arra vonatkozóan nem maradt fenn adat, hogy a Ják nemzetség birtoka lett volna a település.

4 A 14. században a Geresdi családról gyéren maradtak adatok. A középkori templomra utaló első adat 1420-ból maradt ránk, amikor egy László nevű geresdi plébánost említenek, később, 1509-ben papja név nélkül szerepel.

5 Tejédi Imre győri és szombathelyi várnagy Jánosgeresd és Zsunyageresd birtokait 1460-ban négyszáz arany forintért adta el Kanizsai Miklósnak és Lászlónak.

6 A Geresdi Antal fia Mihály után maradt geresdi földbirtokot 1469-ben Unyomi Balkó István fia László, Laki Kaczor János fia György és Vági Gerard fia Miklós között osztották fel.

7 Geresd község a 16. században Kanizsai Orsolya révén a Nádasdyak birtokába jutott, a sárvári uradalomhoz tartozott.

8 Nádasdy Tamás sárvári udvarában és birtokain a reformáció már 1535-ben teret hódított. Nádasdy Tamás 1562-ben bekövetkezett halála után fiának, Ferencnek nevéhez fűződik az új egyházszervezet kiépítése. Geresd falu lakói is korán csatlakozhattak a reformációhoz, de csak 1630-ból maradt fenn erről az első említés. Egyházilag a faluhoz tartozott ekkor Kisgeresd, Jánosfa és Csáford.

9 Az 1695-ből származó esperesi jegyzőkönyv szerint akkor még a lutheránusok tartották a templomban istentiszteleteiket. Ebben szerepel az első feljegyzés a templom épületéről, tornyát és temetőjét említik.

10 Számos, a templom épületére vonatkozó, fontos feljegyzést őriztek meg számunkra az 1697-től fennmaradt canonica visitatio-k. Az épület állagát egyre rosszabbnak írták le. Egy 1766-ból származó feljegyzés szerint végül 1755-ben tatarozták az épületet. Az utolsó, 1829-ből való vis itat io-ban szerepel, hogy a templom 1714-ig a protestánsok használatában volt.

11 A templom téglalap alaprajzú hajóból, az ehhez keletről kapcsolódó, félköríves szentélyből és a nyugati oldalon emelkedő, később épített toronyból áll. (558-560. kép) Az északi oldalon az 1780-1829 közötti időben egy jellegtelen sekrestyét építettek. Az 1980-as évek végére az épület tetőzete leromlott, a barokk párkány sok helyen kidőlt, a sekrestye falazata elvált a templom falától, a homlokzati vakolat nagy foltokban hiányzott. A Káldi Gyula tervezte helyreállítást megelőzően 1989-ben régészeti feltárásra és falkutatásra került sor. (561-563. kép) Az egészen a párkány magasságáig középkori falazatú templom erős kőalappal és körben kőlábazattal épült a 13. század második negyedében. A rézsűs lábazati párkány csak a nyugati homlokzaton és helyenként a déli oldalon maradt meg. A felmenő falak