Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Vasvár, volt domonkos kolostor (Haris Andrea, Ivicsics Péter)

Sárkány nem valószínű, hogy építkezésbe kezdett volna. Az Ákosházi Sárkány János által végeztetett munkák a kolostor déli szárnyát érintették. Nem jelentó's, nagyszabású építkezésről van itt szó, hanem amint azt az 1678-as oklevél is jellemzi, csak „foltoztatta" a falakat.

24 A délnyugati sarkon lévő torony azonban alapjaitól újonnan épült. A 17. századból származnak a homlokzatainak legfelső szintjén lévő, kisméretű, szegmensíves, rézsűs ablakok és a keleti homlokzaton előkerült, kulcslyuk alakú lőrés.

25 A déli szárny földszintjén négy kisméretű nyílás köthető a 17. századi periódushoz. Egy kivételével ezeket a nyílásokat a középkori ablakok beszűkülésével, parapetjük felfalazásával alakították ki. Az egyetlen, középkori előzmények nélküli nyílás ugyancsak kisméretű lehetett. Áthidalása és bal oldali kávájának részlete a nyugatról számított jelenlegi ötödik ablak nyugati oldala mellett mutatkozott. A szárny emeleti szintjén egy kulcslyuk alakú lőrés került elő, amely a Sárkány féle építkezéskor készülhetett. A kolostor nyugati szárnyának külső homlokzatán a falkutatáskor nem találtunk a 17. századi periódushoz köthető nyílásokat. A kolostor 16-17. századi korszakához tartozhatott a templom déli homlokzatának két nyílása. Az egyik a homlokzat keleti végén, a középkori ke rengő-aj tótól keletre került elő. A külső síkon 105 cm szélességű, 225 cm magas, szegmensíves nyílás a belső síkon csak 90 cm széles és félköríves. Külső káváját, bélletét, áthidalásait nagyméretű téglákból alakították ki, a belső síkon lévő nyílás kávái kőből készültek. A másik nyílás a jelenlegi középső ablaktól nyugatra esik. Téglából kiképzett kávája kétoldalt egyenes vonalban vált el a középkori falszövettól. A nyílásban kőkeret nem volt, befalazása barokk téglákkal történt. A két nyílás funkcióját, működését jelenleg nem ismerjük. 1678. december 9-én Széchényi György Kalocsa-bácsi érsek és a győri püspökség adminisztrátora 4000 forintért zálogba vette a volt kolostort Ákosházi Sárkány Jánostól és annak harmadik feleségétől, Lutthersporner Éva Rosinától.

26 A püspök nem tudta, hogy új zálogbirtoka egykor a domonkos rend tulajdona volt. A szombathelyi domonkos rendház tiltakozása indíttatta arra Széchényi Györgyöt, hogy a rendet újratelepítse Vasvárott.

27 1 684. augusztus 5-én átadta a domonkosoknak az épületet.

28 A szerzetesek a rendezetlen jogi ügyek és az épületek rossz állapota miatt csak 1690. október 13-án foglalták el a kolostort.

29 A visszatérő kolduló barátok a nyugati szárnyat és a déli szárny egy részét állították helyre. A nyugati szárnyon a középkori nyílásokat befalazták, a falat felmagasították. A terepszint feltöltődése miatt a szárny belső szintjei megváltoztak. Az új földszint a két középkori szint közé, az emeleti szint az új felfalazásba került. A teremsor elé a kvadratúra felé középkori alapokon folyosó épült. Egy nagyméretű - ma három szobára osztott - helyiséget készítettek a földszint északi végében, amely a refektórium szerepét tölthette be. A kolostor déli szárnyán ekkor épült a Sárkány-féle torony melletti három helyiség, mind a földszinten, mind az emeleten, a hozzá tartozó folyosószakasszal együtt. A külső, déli homlokzat falkutatása szerint e négynyílásos homlokzatszakasz után az emeleten egy másik periódusra utaló, csorbázottan bekötött, a síkból kiugró falszakasz következik, míg a földszinten a középkori falazat tovább folytatódik. A déli szárnyon nem olyan jelentős a barokk és a középkori szint eltérése; 20-30 cm-rel van magasabban a barokk szint a középkorinál. A keleti szárny kora barokk állapotát nem ismerjük, a falkutatás nem tárt fel a korra utaló részleteket.