Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Vasvár, volt domonkos kolostor (Haris Andrea, Ivicsics Péter)

A templom nyugati homlokzatán - a jelenlegi főbejárat felett - a középkorban két magas, félköríves záradéka ablak, felettük középen pedig egy körablak nyílott. A jelenlegi főbejárat helyén a középkorban ajtónyílás nem volt. A félköríves záradékú ablakok a nyugati homlokzaton kívül a déli és a keleti homlokzaton is azonos kialakításúak. (929. kép) Magasságuk, homlokzatonként kissé eltérő méretben, 480-500 cm között, külső szélességük 150-160 cm között változik; rézsűs kávájuk a nyugati oldalon 60, a másik két oldalon 45 fokú. Az ablakokat a falvastagság közepén lévő keretkőbe foglalt vasrács zárta le. A nyugati homlokzaton középütt lévő körablak külső káváját - amely itt minden bizonnyal faragott kőből készült - elbontották.

6 A kivett kőkeretek felfekvése, a falvastagság és a közepén megmaradt, eredetileg a rácsot magában foglaló keretkő lehetővé tette az ablak méretének pontos meghatározását. A középkorban a templom hajóját a déli oldalról négy félköríves záradékú ablak és egy körablak világította meg. A körablak a homlokzat keleti végén helyezkedik el, és emiatt lehet eltérés a félköríves ablakok tengelytávolságában. A három nyugati ablak azonos tengelytávolságra van egymástól, míg a negyedik ablak közelebb került a harmadikhoz, minden bizonnyal azért, hogy a körablak még kialakítható legyen a homlokzat keleti végén. A körablak külső káváit téglából falazták; a déli homlokzaton a félköríves ablakok záradékánál a külső falsíkon sem alkalmaztak faragott követ. A fal közepén a körablakot és a homlokzat többi ablakát is kőkeretbe (83.1. kat. sz.; 934. kép) helyezett rács zárta le.

7 A körablak feltételezéseink szerint a templom lettnerét világította meg; a szentélyrekesztő magassága miatt készült a homlokzatra itt egy körablak, nem pedig egy, annál közel két méterrel lejjebb záródó, magas, félköríves, a többihez hasonló ablak. A középkori szerzetesek a kvadratúra felől is bejuthattak a templomba, azon a kisméretű, téglából kialakított, félköríves záradékú ajtón, amelyet a homlokzat keleti, legutolsó félköríves ablaka alatt tártunk fel. Az ajtónak csak a felső záradéka és a keleti vállköve maradt fenn, két kávája elpusztult. A keleti homlokzaton, hasonlóan a nyugatihoz, két magas, félköríves záradékú ablak nyílik. A homlokzat arányai a középkorhoz képest ezen az oldalon jelentősen eltorzultak. (929. kép) Az ablakok könyöklője ma 75 cm-rel van a járószint felett, a középkori szint itt azonban a jelenleginél 230 cm-rel lejjebb volt.

8 A szentély két oldalához, kváderkövek felhasználásával, lépcsős támpilléreket építettek. Ugyanilyen, a saroknál találkozó két fal meghosszabbításában épített támpillérekkel támasztották meg a hajó északnyugati sarkát is.

9 A templom belső terében nem volt lehetőségünk a kutatásra. A korabeli rendi előírásoknak megfelelően Vasvárott is csak a templom szentélye volt boltozott. A szentély mai keresztboltozata a középkori boltozattal azonos, a meglévő bordák eredeti profilját, indításukat a későbbi átalakítások miatt azonban nem ismerjük. A hajó sík lefedésű, esetleg nyitott fedélszékű volt. Középkori boltozatára a padlástérben a jelenlegi boltozat feletti térdfalon semmi nyom nem utal.

10 A koldulórendi hagyományokat követve önálló harangtorony épült a vasvári kolostorban. A torony azonban a megszokottól eltérően nem a kolostorszárnyakhoz kapcsolódik, hanem a kvadratúrán kívülre került, a szentély északi oldalán áll. (932. kép) A torony falai közvetlenül érintkeznek a szentély és a hajó falaival, de azokkal nincsenek kötésben. A torony legalsó szintje, a kolostor többi részéhez hasonlóan terméskövekből épült, a sarkokon kváderkövekkel megerősítve. A felette lévő szintek téglából ké-