Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Vasalja-Pinkaszentkirály, római katolikus templom (P. Hajmási Erika, Ivicsics Péter, Horler Miklós, Lővei Pál, Faragó János)

lak. A kapu fölött háromszög alakú, kissé aszimmetrikus oromzat nyomai váltak láthatóvá. A kapu befalazásának téglái között fél tucatnál több másodlagosan felhasznált kőfaragvány is előbukkant, amelyekről azonnal sejteni lehetett, hogy a már korábban ismert darabokkal együtt legalább jórészt magának a kapunak eredeti, román kori keretelemei. A homlokzatok helyreállítása még 1994-ben elkészült, de az oromzat vonalánál megálltak a vakolással, és a déli kapu helyét kihagyták. 1995 októberében került sor a befalazott kapu kibontására, Faragó János és Hajmási Erika vezetésével.

8 In situ helyzetben találták meg a timpanonkövet, az ajtónyílás keretének szárköveit, a kitöredezett lábazati elemek belső részeit, a külső küszöblépcsőt és a kapunál valamivel későbbi küszöböt. (880-883. kép) A befalazásból napvilágra került a kapu számos kőeleme, a lábazatok letört külső darabjai (44.14-15. kat. sz.; 882-883. kép), a béllet még hiányzó kőrétegeinek jó része (44.4., 44.6. kat. sz.), a vállkőréteg két töredéke (44.8-9. kat. sz.), az ívbéllet négy kőrétege (44.10-13. kat. sz.; 887, 891-892. kép), valamint az oromzat párkányának egy darabja (44.16. kat. sz.). A korábban már ismert szárkövekhez hasonlóan az újonnan megismert darabokon is középkori festések nyomai látszottak. Az ívbéllet és a béllet egyes darabjai pontosan illeszkedtek a befalazás habarcsától megtisztított fészkekbe, hasonlóan a keretépítmény oromzatának párkányából előkerült elemhez. 1997 szeptemberében elkészült az eredeti faragványok visszaépítésével és a hiányzó elemek pótlásával a kapu rekonstrukciója (Szerk. Kat.: 44/1.; 885, 888-889. kép). A kétrétegű festés konzerválását követően, tervtanácsi döntés alapján a felső, késő középkori vakolatfoltokat eltávolították. A döntés a kapu teljes színrekonstrukciója ellen szólt, így csak a 13. századi festett felületek retusálására került sor, részben már a helyszínen 1998-ban. (889-892. kép) A kapu befalazásából további három kőtöredéket is kibontottak, amelyeket korábbi építészeti elemekből a középkor folyamán faragtak át (44.17-19. kat. sz.; 893-894. kép). JEGYZETEK 1. UBL 1955. 255. 2. OL, A Festetics család levéltára. 3. Tormásy-vizitáció 1674. 4. Kazó-vizitáció 1698. 5. Batthyani-vizitáció 1757. 6. Ezeket a faragványokat Ivicsics Péter már 1990-ben feldolgozta a Lapidarium Hungaricum számára. 7. Az első rövid összefoglalások: P. Hajmási Erika: A vasaljai (pinkaszentkirályi) r. k. templom kutatása. Határmenti Krónika, 1994. augusztus, 3. old.; P. Hajmási Erika: Vasalja-pinkaszentkirályi római katolikus templom. RF No. 48. (1997) 88-89. 8. Timár: Vasaljai kőkapu-lelet. Vas Népe 1995. október 11.