Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Táplánszentkereszt, Szent Kereszt-templom (P. Hajmási Erika, Ivicsics Péter)

P. Hajmási Erika TÁPLÁNSZENTKERESZT, SZENT KERESZTTEMPLOM Azonossági szám: 85. Táplánszentkereszt mai formájában 1939-ben jött létre, amikor Táplánfát és Gyöngyösszentkeresztet Táplánszentkereszt néven egyesítették.

1 Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjteménye szerint 1848-ban egyesült Táplánfa és Szentlőrinc.

2 A Szent Kereszttemplom a gyöngyösszentkereszti, s azon belül a szentkereszti falurészben fekszik (Táncsics Mihály utca 27.). (855-856. kép) A templom középkori részleteire az 1970-es évek első felében végzett külső renoválás során bukkantak rá. Az előkerült lizénákról és kapuról vázlatrajz készült.

3 A templom középkori részletei említést nyertek a szakirodalomban is.

4 1988. április 26-án a nedvesség megszüntetése érdekében leverték az épület lábazatáról és a fölötte lévő falsávról a vakolatot. A Savaria Múzeumnak tett leletbejelentés nyomán elrendelt helyszíni szemlén az erősen korhadt fedélszékű templom déli oldalán feltűnt a román kori kapu, az északin pedig a lizénasor. (857, 859, 862. kép) A hamarosan elkezdődött kutatás

5 első fázisában befejeztük a külső vakolat leverését (ekkor került elő egy gótikus ablak kávája a déli hajófalon), majd kutatóárkokat húztunk kívül és belül, tisztázva a korábbi járószinteket, padlózatokat és az épület korábbi szerkezetét. Ezt követően került sor a belső vakolat leverésére (858, 860. kép), illetve a szintsüllyesztésre. A falak, a falazási technika és a habarcs elemzése alapján kimutathatóvá váltak az egyes építési korszakok, többek között megtaláltuk az Árpád-kori vakolatot a fali fülkékben és a befalazott ajtónyílásban. A középkori Péteri település Szent Kereszt-temploma a pápai tizedjegyzékekben tűnik fel először, 1334-ben „... terre Pedur vocate iuxta possessionarium porcionem ecclesie Sancte Crucis de eadem Pydur ..." szerepel.

6 1543-ban a falut „Zenth Kerezth" néven említették.

7 1565-ben Szentkeresztet önálló plébániaként említik.

8 1634-ben a falu híveit protestánsok gondozták. Vélhetőleg ekkor történt a szószék megépítése is. A plébániaház ekkor már nem volt meg, de egykor keletre állott a templomtól.

9 Az épületet 1674-ben mint fdiális templomot említik, a terület plébánosa, Liptai Ferenc Kajdon lakott. Szent Kereszt templomán kívül Lipárt, Kenéz, Szécsen, Szent Lőrincz, Kajd falvak templomait is gondozta.

10 Az 1697. évi Kazó-féle egyházlátogatás szerint a Szent Kereszt-templom plébániatemplom, de plébánosa egyúttal Szent Lőrincz plébánosa is. A kis, keletéit épület a helység vége felé állt, kőből (ex lapidibus) készült, és a Szent Kereszt feltalálása tiszteletére építették. Körülötte kis temető feküdt. Fatornyában egy harang szólt, a tornyot a templom tetejével együtt zsindely fedte. A hajó mennyezete fatáblaszerűen készült, és változatos színezésű volt. Fából készült, „elég arányos" kórusa, erős, kő szószéke volt. A szentély boltozott volt, viszont hiányzott a sekrestye, a keresztelőmedence, a gyóntatószék. A padlózat nélküli, egyenlőtlen talaj renoválására szorult. Egy asztalt le-