Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Meszlen, római katolikus templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Horler Miklós, Faragó János)

Az 1698-ban készült canonica visitatio jegyzőkönyve még ezt az evangélikusok által használt templomot írja le.

41 A hajó ekkor táblás famennyezetű volt, nincs ok kételkedni abban, hogy ez nagyjából a falfestéssel egy időben készülhetett. A téglakarzaton kívül az összeírás még egy fából készült oldalkarzatot, valamint egy szilárd anyagból készült szószéket is felsorol. Megállapítja, hogy a téglaburkolat már rossz állapotú. A BAROKK ÚJJÁÉPÍTÉS A Batthyány püspök által vezetett 1756. évi canonica visitatio jegyzőkönyve révén pontos évszámhoz lehet kötni a tágas, új szentély keletkezését.

42 Eszerint a megnagyobbított kórust a templom protestáns kézből történő visszavétele után, 1731 -ben építették a meszleni nemesek. A hajó déli oldalán befalazták a két szélső középkori ablakot, a középső helyére pedig új, nagyobb, a félköríves lezárása szentélyablakokkal megegyező nyílás került. (512. kép) A szentély munkálatainál már figyelembe vették az ide készülő oltárt, ugyanis a délkeleti falszakaszon tervezett ablakot még az építkezéssel egy időben befalazták. A szentély külső homlokzatain festett párkány futott végig, amely a 18. század elején általánosan elterjedt, lekerekített végű, nyújtott téglalap alakú, sötétszürkére festett motívumokat sorakoztatott fel egymás mellett. Feltételezhető, hogy a középkori festett apszis megtartása mellett ekkor bontották le az északi oldalkápolna nyugati szakaszát, felhúzva azt a keskeny, nyugati zárófalat, ami az 1910-es, Sztehlo-féle alaprajzon látható,

43 és amit a régészeti kutatás szintén feltárt. (516. kép) A hajó - a szentélyhez hasonlóan - 1754-ben fiókos dongaboltozatot kapott, és ugyanekkor alakították ki a felső toronyszintet is.

44 A templom Szeplőtelen Fogantatás titulusát ugyan már 1713 óta használták, hivatalosan azonban csak az 1768-as újraszentelésről tudunk.

45 A barokk átépítés időszakára esik a jelenlegi ablakok kialakítása, s valószínűleg a középkori déli kapuzat szétszedése, illetve az új oromzatos építmény felállítása is. Az egyházközség által készíttetett főoltár 1756-ban mindenesetre már állt.

46 A Szeplőtelen Fogantatásnak megfelelően az oltár középképén egy Immaculata-ábrázolás látható. Fölül a Szentháromság, oldalt pedig Szent Péter, Szent Pál, Szent Borbála és Szent Katalin szobrai tartoznak az eredeti koncepcióba.

47 A vele nagyjából egykorúnak látszó szószék kosarát a kutatás idején a plébánia padlásán őrizték. Minden bizonnyal korábbiak viszont azok a fatáblára festett, kisméretű képek, amelyek eredeti összefüggését ma már sajnos nem ismerjük. A kagylómotívumos záródású fülkékben álló evangélisták figurája mintha még őrizné a provinciális késő reneszánsz festészet jellegzetességeit. Lehetséges, hogy ezek ahhoz a szószékhez tartoztak, amelyről az 1756. évi canonica visitatio tudósít. Ezen a szószéken körben az evangélisták festett képei voltak, a hangvetőn a Szentlélek ábrázolása, fölül pedig - ez érdekes megoldás - a falra festve Szent Mihály arkangyal figurája volt látható.

48 1852-ben a tetőzet leégett, új fedélszék készült, továbbá egy Szent György tiszteletére készült harang, amelyet még ugyanebben az évben öntött a szombathelyi Haller József.

49 Eredetileg valószínűleg nem ide szánták, mert csak 1864-ben, a Szombathelyen történő felszentelés után szállították Meszlenbe.

50 Nem lehetetlen, hogy a 20. század elejéről fennmaradt egyik fényképen,

51 amely az oltárt ábrázolja, még annak a de-