Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szombathely, székesegyház (Mezey Alice)

Mezey Alice SZOMBATHELY, SZÉKESEGYHÁZ Azonossági szám: 35. A Szombathelyi Egyházmegye Mária Terézia rendeletére 1777-ben alakult. Első püspöke a nagyműveltségű, nagyvonalú mecénási tevékenységet kifejtő felsőszopori Szily János volt. A lankadatlan főpap egyházmegyét szervező és építő tevékenységének legkiemelkedőbb alkotása a magyarországi barokk építészet reprezentatív vonulatát lezáró, a 19. század első évtizedére elkészült székesegyház.

1 (798. kép) A latin kereszt alaprajzú szombathelyi székesegyház kereszthajójának szárait a Szily-féle koncepció szerint nem egyszerű mellékoltárok zárták, hanem a tereket az antik Savariára való utalással két római kori szentnek szentelt kápolnaként alakították ki. Elnevezésük is így hagyományozódott: a déli a Szent Quirinus-kápolna, az északi a város híres szülöttének, a későbbi tours-i püspöknek szentelt Szent Márton-kápolna, ahol az oltáriszentséget is tartották. A kápolnák oltárképei és - velük szoros kompozíciós és ikonográfiái összefüggésben - a dongaboltozataikat és oldalfalaikat díszítőfalképek a tituláris szentek életéből vett jeleneteket ábrázoltak. A kereszthajó szárainak végfalai elé állított oltárépítmények (799. kép) a főoltáréhoz (805-806. kép) hasonló kiképzést kaptak, nem csak formailag, hanem a színpompás, nemes kőanyagok használatában is. Ez az egység először 1913-ban bomlott meg, amikor Tours akkori érseke Szent Márton szülővárosának székesegyházát a Szent ereklyéivel ajándékozta meg. Az ereklyéket a kápolna oltármenzáján ma látható Szent Márton-hermában helyezték el, és az addig ott álló cibóriumos oltárszekrényt elbontották. A Szent Quirinus-kápolna tabernákulumát a székesegyházat a második világháborúban ért bombatalálat pusztította el. A helyreállítási munkák 1945-ben a teljesség igényével indultak meg, és a romokból minden töredéket gondosan kimentettek. Az összegyűjtött töredékeket a Szent Mihálykápolna fölötti oratóriumban, a jövőbeni visszaépítés reményében őrizték.

2 Tehát nincs okunk föltételezni, hogy bármit múzeumba mentettek volna. Géfin Gyula, a székesegyházról írt monográfiájában a Szent Márton-oltár eredeti és akkori állapotáról is közölt fényképet.

3 A fotók alapján a szombathelyi múzeumból ajaki kőfaragványokkal együtt Kőszegre került négy kőtöredék (35.1^4. kat. sz.) nagy valószínűséggel a Szent Márton-kápolna 1913-ban elbontott tabernákulumához tartozhatott. Készítője minden bizonnyal az oltár korlátját is faragó Rumpelmayer Márton pozsonyi szobrász volt, aki a székesegyház többi oltárának és más díszítéseinek is készítője volt.

4 A faragványokat 1989 tavaszán a kőszegi Zwingerben nyílt, ajaki töredékek feldolgozásának módszerét bemutató tanulmányi kiállításon rekonstruktiv összeállításban mutattuk be. (800. kép) Azóta onnan elkerültek, jelenlegi tárolási helyük nem ismert.

5