Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szombathely, Boldogasszony- (Szűz Mária-) templom - vártemplom (P. Hajmási Erika, Kiss Gábor, Zsámbéky Monika, Ivicsics Péter, Lővei Pál)

új birtokosai nem nézték jó szemmel az idegenek bejárását a várbeli plébániatemplomba, ezért annak plébánia funkciója hamarosan megszűnt, s azt csak 1638-ban kapta vissza. A töröktói fenyegetett vasvári káptalan 1578-ban átköltözött Szombathelyre. Székhelye a vártemplom lett,

14 ahova a vasvári Szent Mihály-templom felszerelésének egy része is átkerült.

15 A káptalan levéltárát is a templomban őrizték.

16 1579. augusztus 2-4. között a vártemplomban tartotta zsinatát a győri egyházmegye, Draskovich György győri püspök vezetése alatt.

17 1638-ban ide költözött a plébánia, mert Draskovich György ezév április negyedikén kiadott oklevelében az addigi plébániatemplomot, a Szent Márton-templomot a város tiltakozása ellenére a dominikánusoknak adományozta, a régi plébániatemplom felszerelését pedig a két templom között megfelezték.

18 Az új plébániatemplom fenntartását, tatarozását azonban sem a város, sem a püspök nem vállalta. A város azért nem, mert a vártemplom fenntartása mindig a püspökség terhe volt, de a püspök sem, mert a plébániatemplom (a régi szentmártoni) fenntartása a város kötelessége volt.

19 1660ban a püspök a városhoz fordult és annak segítségét kérte a vártemplom újjáépítéséhez,

20 a város némi tétovázás után vállalkozott is erre.

21 Széchényi György püspök (a későbbi esztergomi érsek) idején építették újjá a templomot barokk stílusban. A bejárat felett a következő építési felirat állt: „GEORGIVS SZÉCHÉNY EPPVS JAVRINENSIS 1665."

22 E felirat alapján az 1665. évet tekintik a templom felépítési idejének a kánoni vizitációk.

23 Ezen átépítés során a régi harangtorony nyugati oldalára egy új tornyot építettek,

24 ennek további sorsát azonban nem ismerjük. Megnyújtották a szentélyt a lebontott apszis irányában, és a hajó két oldalán egy-egy sekrestyét építettek.

25 A tornyon még 1672-ben is dolgoztak.

26 A templomot 1668. szeptember 30-án szentelte fel a püspök.

27 A vártemplomot 1744—1747 közt Zichy Ferenc győri püspök restauráltatta,

28 majd 1767-ben öt öllel megnagyobbíttatta, belül márványkövezettel látta el, tetejét fazsindellyel fedette be.

29 A templom megnagyobbítása után, az 1781. évi canonica visitatio szerint 22 öl 2 láb 4 hüvelyk (42,44 m) hosszú és 4 öl 5 láb 4 hüvelyk (9,22 m) széles volt.

30 Az építkezés nagyarányú lehetett, mert a templom előcsarnokot (porticus) kapott, amelyet négy nagyméretű kőszobor díszített (a négy egyházatya, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely alakjával).

31 1777. február 17-én Mária Terézia megalapította a szombathelyi egyházmegyét, s első püspökének Szily Jánost nevezte ki, aki augusztus 20-án ünnepélyesen elfoglalta székhelyét. A vártemplomot ekkor a királynő katedrális rangjára emelte.

32 Az agilis főpap nagyszabású építkezésekbe kezdett a szeminárium és a pöspöki palota felépítésével. Az eredeti tervek szerint a vártemplomot tartotta volna meg püspöki székhelyként, amit galéria kötött volna össze a palota U-alakú szárnyaival. E koncepció jegyében született Hefele rajza is a vártemplomról. (789. kép) Kapossy János szerint Hefele Menyhért ezen felmérési rajza 1781 őszén készült, amire a Szily és a mester közötti levelezésből következtetett. A rajz a Szűz Mária-vártemplom hosszmetszetét és alaprajzát ábrázolja.

33 A rajzon szürkével jelzett a meglévő állapot, rózsaszínnel a tervezett nagyobbítás.

34 A templom egyhajós belső tere kelet-nyugati irányban erősen megnyújtott volt, északon és délen sekrestyékkel és mellékkápolnákkal bővítve. Keleten félköríves apszis zárta a szentélyt, nyugaton magas torony emelkedett. A rajzon méretjelzés nem szerepel. Hefele tervében a főhajó mérete