Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Meszlen, római katolikus templom (Mentényi Klára, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Horler Miklós, Faragó János)

ható volt, hogy középkori eredetű. A homlokzatot a nyugati sarokpillér és a szentély barokk kori meghosszabbítása előtti keleti sarokpillér között egy szimmetrikus rend­szerben szerkesztett architektúra töltötte ki. A kompozíció két szélén egy-egy keske­nyebb, középen pedig egy széles mezőből áll, amelyeket lizénák választanak el egy­mástól. A szélső mezőket egy-egy, a középsőt három egyforma faltükör díszíti, melyek felső szélükön páros ívekkel végződnek, így az ereszvonal alatt egy magasságban so­rakozva egy ívsoros párkány hatását keltik. A középső mezőben helyezték el a templom díszes déli kapuját, amely a legutób­bi feltárások kezdetén az eredetitől eltérő, archaizáló jellegű volt. A kapuépítményt há­romszögű oromzattal, egyenes záradéka fölött félköríves timpanonmezővel alakították ki. Ez utóbbi 1910-ben készült, és később a falu I. világháborús emléktáblát helyezett bele. (512. kép) Fölötte, tőle kissé keletre egy nagyobb méretű, félköríves, majd to­vább, kelet felé, a lépcsős lizéna két oldalán még két keskeny, hosszú, félkörívesen zá­ródó, merőleges kávái alapján azonban feltűnően új résablak helyezkedett el. Az északi homlokzat architektúrája egészében véve a déli oldalhoz hasonló, rész­leteiben azonban tőle eltérő képet nyújt. Ez mindenekelőtt a függőleges tagolóelemek számának csökkenésében nyilvánul meg. Itt ugyanis a kettős félkörívek helyett négyes csúcsívek jelennek meg, már ameddig az északról a hajóhoz épített sekrestye ezt a ki­alakítást látni engedi. Az ívsort közelebbről tanulmányozva az is feltűnik, hogy a vál­lak itt apró, de önálló konzolokban végződnek, sőt a lépcsőzetes megoldású lizéna bel­ső tagjainak szintén saját kis fejezetük van. (509-510. kép) A templom északi oldalához csatlakozó, kisebb, téglány alaprajzú, keletről félkör­íves záródású, nyeregtetővel fedett épületrészt jelenleg sekrestyének használják. (516-517. kép) Zárt oromfallal kialakított nyugati falazatán egy bádog előtetővel fedett, keretelés nélküli, szegmensíves ajtónyílás, valamint egy körablak helyezkedik el. Íves keleti szakaszán egy nagyobb, félköríves ablak mellett egy keskeny, kicsi fülke látható. A nyolcszög három oldalával záródó szentély (515, 521. kép) azonos szélességgel csatlakozik a hajóhoz, párkánymagasságuk és a körbefutó főpárkány kialakítása meg­egyezik. Egyedül a déli oldalon nyílik két nagyobb méretű, a falazatra merőleges ká­vájú, félköríves záródású ablak, a keleti végfalon viszont csupán egy kis fülke látható, benne kőből készült keresztet helyeztek el. A templom belső tere - elsősorban a 20. század közepe táján létrehozott, egységes térlefedést nyújtó, kazettás síkmennyezet hatására - tulajdonképpen egy sokszögzáró­dású csarnoktér látszatát keltette. (522. kép) A hajó déli és északi belső falazatán - a felső szinten - magas és széles, íves vakfülkék voltak. Talán csak a középpilléres kar­zatmegoldás alsó szakasza a hajó felé néző ívekkel és a nyugati belső fal két sarkában megfigyelhető, lépcsőzetes kialakítású konzolok sejtettek középkori részleteket. Az előreugró karzat a rácsos mellvéddel, a kapuzat belső rácsa, valamint a fémosztású nyí­lászárók a legutolsó felújítás korának szemléletét tükrözték. TÖRTÉNETI ADATOK A TELEPÜLÉS ÉS A TEMPLOM KÖZÉPKORI IDŐSZAXÁBÓL A falu elnevezésének eredetével kapcsolatban különböző vélemények fogalmazódtak meg. 3 Középkori történetére nézve egyelőre igen kevés és egymásnak ellentmondó adat

Next

/
Oldalképek
Tartalom