Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Szombathely, Szent Márton-templom (Kiss Gábor, Tóth Endre, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Zsámbéky Monika)

Kiss Gábor-Tóth Endre SZOMBATHELY, SZENT MÁRTON-TEMPLOM Azonossági szám: 92. A szombathely Szent Márton-plébániatemplomban (769-770. kép) 1984 és 1992 között végeztük kutatásainkat. A történeti források, képes ábrázolások és a régészeti megfigyelések alapján a templom történetét a következőképpen rekonstruálhatjuk: 1. A KAROLING-KORI TEMPLOM (9-10. SZÁZAD) A mai barokk templom, pontosabban annak hajója helyén a 9. század folyamán templom állt. Ezen épület nyomai a mostani barokk kripta kialakításakor, a 17. század második felében elpusztultak. Az egykori templom létére bizonyság a tőle keletre, a mai szentélyben megtalált három-négyrétegű, a 9-10. századra keltezhető, tipikusan templomkörüli, leletszegény temetőrészlet.

1 A templomot a 885. évre hamisított, de valójában 1050 körül írt Arnulfinum említi először.

2 Titulusa minden kétséget kizárólag Szent Márton volt. 2. A SZENT ISTVÁN KORI, FASZERKEZETŰ TEMPLOM Részben a korábbi temető sírjaira, nyilván a korábbi, talán a honfoglalás korban megsérült templom pótlására épült fel egy faszerkezetű, keletéit, egyenes szentélyzáródású templom. Falait sűrűn egymás mellé vert cölöpök alkották, amelyek közét talán agyaggal és törmelékkel töltötték ki. Az épület méretére nincs pontos adatunk, szélessége kb. 10 m lehetett.

3 A felépült faszerkezetű templomot all. század első két harmadában használták, majd pedig lebontották, cölöpjeit a földből kihúzták. 3. A SZENT LÁSZLÓ KORI, ROMÁN TÉGLATEMPLOM (11-13. SZÁZAD) Egy újabb, egyhajós, félkörapszisos, keletéit kis templomot emeltek ekkor (ugyancsak a korábbi sírok fölött), ezúttal már tartósabb anyagból, római téglából, ún. opus cementitium technikával: a falak két szélét mindenhol római téglából gondosan kirakták, belül pedig törmelékkel (római tégladarabokkal és kisebb csatári kövekkel) kiöntötték. Alapozását az alapozási árokba döngölt barnás fekete színű, törmelékkel teli, kevert agyagból készítették. A templom szélessége kívül 9,60 m, belül 7,80 m, a diadalív 4,20 m széles, a szentély mélysége 3 m volt. A fal vastagsága a hajónál 90 cm, a szentély-