Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Magyarszecsőd, római katolikus templom (C. Harrach Erzsébet, Ivicsics Péter, Lővei Pál, Horler Miklós)

SZERKEZETI ÉS FORMAI ÖSSZEFÜGGÉSEK TIPOLÓGIAI KATALÓGUSA Horler Miklós 70/1. Déli kapu A A templom keskeny lizénákkal tagolt déli homlokzatán a második, harmadik és negye­dik mezők összefoglalt felületének középtengelyében elhelyezeti, lépcsőzetesen tagolt béllettel és félkörös ívbéllettel keretezett kapu. Az ajtónyílást közrefogó bélletet egy két­oldalt pilléreken nyugvó, háromszögű oromzattal záruló, félköríves keretarchitektúra foglalja magába. Az oromzatot tartó keretező ív az oldalsó pilléreket záró, a bélletoszlo­pok fejezetzónájával egy magasságban lévő, az elveszett eredetieket pótló, sematikus vállpárkányokra támaszkodik, a vállpárkányok és a fejezetek egy vonalban húzódó váll­kőréteget alkotnak. A keretező ív belső peremén és a pillérek belső szélén folytatólag erős plasztikával kialakított, hurkolt fonatdísz fut végig, melynek darabjai a feltáráskor kerültek elő. A béllettel közrefogott kis előtér szintje az ajtónyílás küszöbével egy magasságban van. A béllet két rétegű, mindkét réteg egy-egy homorulattal elszedett hasábból és a mellé ál­lított oszlopból áll, a külső réteg homorulatában erőteljes háromnegyedhengerrel. Az oszlopok az elveszett eredetiek rekonstrukciói az in situ talált lábazatok és három erede­ti fejezet alapján. A külső réteg bal oldali oszlopfejezete önmagába harapó szörnyállatot ábrázol. Ezzel szorosan összekapcsolódik a külső béllethasáb homorulatának indadíszes felső megállítása. A külső réteg jobb oldali oszlopfejezete bimbós kehelyfejezet, mellet­te a külső béllethasáb homorulatának felső megállítása dísztelen. A belső réteg oszlopai közvetlenül az ajtókeret szárkövei mellett állnak. A bal oldalinak megmaradt az eredeti bimbós kehelyfejezete, míg a jobb oldalon az elveszett fejezetet a két keretező pillér váll­párkányához hasonló alakú, sematikus fejezettel pótolták a restaurálás során. A béllet és a keretező pillérek fejezetei felett egy vonalban húzódó vállkőréteg vonalá­ban az ajtónyílás szemöldökvonala felett félköríves, kőből faragott timpanonmező ma­radt meg, felületén festésmaradványokkal. A timpanonmezőt koncentrikusan több tago­zatú ívbéllet veszi körül, melyet a bélletet keretező pillérek váll párkányaira támaszkodó és azok fonatdíszét folytató záradékív foglal magába. Az ívbéllet mélysége azonos a bél­letévcl, tagozatai alkalmazkodnak a béllethez, egymás után lépcsőzetesen, de vékonyabb hengertagokkal. Az ívbéllet mindkét rétegének hasábja homorulattal elszedett, a belső homorulatát kis félgömbök sora díszíti, a külsőében hengertag fut végig. (500-506. kép) B 13. sz. közepe. C Durva mészkő. D A keretarchitektúra szélessége 292 cm, magassága a háromszögű oromzat csúcsánál 462 cm. Az ajtónyílás 86 cm széles és a 36 cm magas fellépő fölött 188 cm magas (ez egy­ben a vállkőréteg felső záródási magassága is), a bélletzáradék magassága a fellépő fö­lött kb. 295 cm. A béllet és a keretezés együttes mélysége az ajtónyílás szárkövéig kb. 64 cm. E 3 db külső keretelés szárának kőrétege (70.1-2., 70.4.) 1 db külső keretelés ívének kőrétege (70.3.) F A templom helyreállítási munkálatai során, másodlagos felhasználásból kerültek elő: egy darab a sekrestye bontásakor az alapozásból, kettő a toronyalj feltöltéséből, egy pe­dig a templom északnyugati sarkát támasztotta alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom