Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Sárvár, vár (Koppány Tibor, Ivicsics Péter, Lővei Pál)

ahogyan az a monográfia szövegében olvasható - semmiképpen sem lehetett. Szombathelyi Benedek valószínűleg a Kanizsaiak uradalmait, esetleg várait és kastélyait mérte fel az 1520-as években.

13 A 16. század első évtizedeinek sárvári építtetője, Kanizsai IV. László 1525-ben halt meg. Ferenc nevű fiának 1532-ben történt elhunytával családja férfiágon kihalt. Egyetlen örököseként kiskorú leánya, Orsolya maradt, akit 1526 után mind a két király, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd egyaránt megerősített a családi birtokokban. 1534-ben Kanizsai Orsolya mindkét uralkodó hozzájárulásával Nádasdy Tamás felesége lett. A vasi középbirtokos rétegből származó Nádasdy itáliai egyetemeken töltött évek után hazatérve II. Lajos budai udvarában volt királyi titkár, a Mohács utáni években pedig gyorsan emelkedő pályafutással az ország legbefolyásosabb politikusa lett. 1541 után Ferdinánd király híveként főméltóságú tisztségeket viselt, 1554-től 1562-ben bekövetkezett haláláig az ország nádora volt. Sárváron humanista műveltségű udvart alakított ki, és annak számára a várat késő reneszánsz stílusban építtette át.

14 A 16. század első felében a várat, sőt az előtte elterülő mezővárost is palánk kerítette, amely az első török támadást 1532-ben csak részben tudta kivédeni. II. Szulejmán szultán Kőszeget ostromló hadának Sárvár alá vonuló csapatai a várost felégették, a várat azonban a Kanizsai familiárisok sikerrel védték meg. 1539 és 1541 között azután a várost újonnan épített bástyás palánkkal és a Gyöngyös vizével feltöltött árokkal vették körül, a várat pedig tovább erősítették. 1542-1543-ban belső és külső várról, valamint a vár alatti és szintén palánkkal kerített elővárról, azaz latorkertről írtak. A leírás a vár jelenlegi elrendezése alapján nem azonosítható, feltételezhetően annak középkori állapotára utal, amely ezek szerint valószínűleg nem egyezett a maival. Ezt látszik alátámasztani a vár ötszögű lakóépülete mögötti gazdasági melléképületek helyén végzett eddigi ásatás is, amely ott a felszín alatt 16. századi omlás- és égésréteget talált.

15 Nádasdy Tamás építkezései az 1966. évi kutatás beszámolója szerint 1549-től kezdődtek. Az ezt megelőző időszakból maradt „csekély számú forrásból csak jelentéktelen várbeli munkákra derül fény", bár 1546-ból - meglehetősen bizonytalan forrásból - fennmaradt az ott dolgozó Johannes Italicus, ismét egy olasz mester neve.

16 Újabban előkerült adatban szerepel 1544-ben az a név szerint ismeretlen olasz mester, aki Komáromból, a király szolgálatából érkezett fiával együtt, és akinek ez év április folyamán két alkalommal nem kis összeget, 10-10 aranyforintot fizettek. A szűkszavú adat többet nem árul el, az azonban feltételezhető, hogy a vár átépítése ekkor indult meg.

17 Az 1966. évi falkutatás eredményei nyomán Nádasdy Tamás építkezései közé az északi szárny (az alaprajzon [638. kép] Tóth Melinda nyomán A betűvel jelölt) középkori palotájának átépítése, a teljes keleti (B) és a délnyugati (D) szárny felépítése, valamint a nyugati szárny (E) egyes szakaszai tartoznak. Az ezekről önálló fejezetben adott ismertetés alapján úgy tűnik, mintha ekkor, a 16. század közepén nyerte volna ötszögű alaprajzát a vár, s tűnt el az újabb ásatások nyomán feltételezhető, a jelenlegi gazdasági épületek helyén álló várrész. Az egyes szárnyakban előkerült építészeti részleteket a kutató Tóth Melinda a Nádasdy-levéltárban fennmaradt mesternevekkel együtt ismertette, kiemelve a kettőből azonosíthatóakat. Ezen belül beszámolójában szó esik a vár kapuja, az a mögötti ülőfülkés kapualj és az egyes szárnyak építéséről, illetve az ottani korábbi, középkori épületek átépítéséről. A Sárváron ekkor, az 1550-1560-as években folyt építkezések megvilágítására szerepelnek a Nádasdy egyéb váraiban, Kapuvárott, Keresztúron (Sopronkeresztúr, Deutschkreutz, Burgenland) és Lékán