Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Pornóapáti, egykori pornói ciszterci apátság (Zsámbéky Monika, P. Hajmási Erika, Lővei Pál, Ivicsics Péter)
esztergomi Szent Adalbert-székesegyházból, a jánoshidai premontrei templom déli kapuján a fejezetzóna alatt végigfutó csavart kötéldísz). 21 Ezek az említett faragványok csak távolról mutatnak rokonságot a pornói lábazatok díszítésével, utóbbiaknál sokkal laposabb, elnyújtottabb fonatokat láthatunk, egymástól bizonyos távolságra széthúzva, ami közvetlen kapcsolatok nélkül marad a magyarországi emlékanyagban. Hasonló tudatos archaizálásra a korban délnémet területen figyelhetünk fel, fontos központjuk a regensburgi St. Jakob ír bencés apátság építkezése. Ez a mintaválasztási és kőfaragási gyakorlat, ötvözve az eró's itáliai kapcsolatokkal, nem volt hatástalan a magyarországi késő román kori épületplasztikára. A St. Jakob északi portálja mutatja leginkább a groteszk ember- és állatalakok, korai román geometrikus és növényi ornamentika dekoratív felhasználását. 22 A portált keretező 3-3 oszloppár lábazatán közvetlenül az oszloptörzs alatti hengertagon fut körbe a lapos, tömött, csavart fonatdísz, az alatta levő következő domború hengertagon már rácsos mintává bővül a fonatdísz. 23 Az ilyen szalagfonatos vagy rácsos mintának az alkalmazását több templomon is láthatjuk ezen a területen: Moosburg, Castulusmünster nyugati kapujának oszloppárján, a regensburgi dóm déli mellékszentélyén, a freisingi dóm nyugati kapuján. 24 A pornói templom építőmesterei és kőfaragói kevésbé tudatosan követték ezt a késő román archaizáló irányzatot. A hely jelentéktelenebb volta miatt is provinciáiisabb változattal számolhatunk. Egyes egyszerű minták sokoldalú és hosszú ideig történő felhasználását jól illusztrálja pl. a fenyédi (Brádesti, Románia) templom középkori keresztelőmedencéje, amelyen a tizenhatszögü tál alatt csavart kötélfonat fut körbe. 25 Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a pornói kövek az 1200 körüli emlékanyagban nehezen helyezhetők el, nem kapcsolódnak a már korai gótikus vonásokat mutató királyi építkezésekhez, sem a legújabb, késő román stílustendenciákhoz igazodó faragási gyakorlathoz. Sokkal inkább provinciális szemléletű, a fontos központoktól távol eső építkezésről lehet szó, amely szívesebben használ fel régi, a korai román korból eredő motívumokat, s ezeket egyéni módon, saját ízlés szerint alakítja át. Sajnos, a megmaradt faragványok eléggé egysíkúak, ugyanazt az elemet ismétlik, s mivel más töredék eddig nem ismert, arra vagyunk utalva, hogy ezek alapján ítéljük meg a pornói egyház épületplasztikai díszítését. Zsámbéky Monika * Az elpusztult pornói ciszterci apátság a falun kívül, közvetlenül a jelenlegi magyarosztrák határ közelében fekvő, mezőgazdasági művelés alatt álló földekkel körülvett Ómajor területére lokalizálható. (603. kép) Az oklevelekből ismert adatok alapján a kolostor a hozzá tartozó templommal és a templom körüli temetővel a mai majorsági épületek alatt, illetve közvetlenül mellette keresendő. A mező közepén álló magtárat még mint kápolnát említették a helybeliek az 1970-es években. Ma már az épület erősen romos. A rétegvonalas felmérés a körülötte lévő területet magasabbnak mutatja a környezeténél. A vizesárok, amelyet a 16. század közepét követően, a kolostor castellum-má történő kiépítése során alakítottak ki, még ma is érzékelhető.
