Horler Miklós szerk.: Vas megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd - Zsennye (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 6. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Nagyrákos, római katolikus templom (B. Benkhardt Lilla Ivicsics Péter)
konság oly megdöbbentő, hogy talán egy kéz munkájának is tarthatnánk a kettőt, ha ilyesmit a kutató nem félne kimondani. A 18. század közepére, a rekatolizáció idejére tehető az ablakok átalakítása és a torony megmagasítása. Ezzel a templom lényegében elnyerte mai formáját. Az 1988-ban végzett részleges feltárás hozzásegített bizonyos kérdések tisztázásához, de az építéstörténet végleges megfejtéséhez még további és több irányú kutatásra van szükség. Reméljük, hogy egyszer majd ezt is elvégezhetjük. 33 JEGYZETEK 1. Stahl 1974. 218. 2. Schern. Sab. 1972. 110. és az ebben leírt adatra támaszkodó Harrach-Kiss 1983. 278. munkákban közölt 1204-es datálás nem bizonyított. Egyik első említése: 1389-ben a vasvári káptalan előtt a Vas megyei Rakus-i János fiai Darabus (dictus) Péter eladja „Rakus" nevű birtokát 400 aranyforintért Borhyda-i Tamás fia Istvánnak: ZsO. I. 115. 3. Stahl 1974. 224.; Valter 1985. 195. 4. ZsO I. 2833. 5. Csánki 1894. 727 ; 6. ZsO I. 6672. Az Őrség neve ebben az oklevélben szerepel először, s éppen Rákossal kapcsolatban: Stahl \914. 224. 7. Stahl 1974. 234.; Csánki 1894. 727. 8. Stahl 1974. 224.; Csánki 1894. 727. 9. Lásd a 8. jegyzetet, valamint: Rupp 1870. 538. 10. Stahl 1974. 225.; Valter 1985. 195. 11. Stahl 1970. 304. 12. Stahl 1970. 304.: 1626-ban a felperzselt faluban csak egy ház maradt meg. Stahl 1974. 228., 236. (32. jegyzet): 1638-ban a pusztarákosiak (Nagyrákos) elszökdöstek a magas török adó miatt, míg 1650 körül 56 gyermeket raboltak el az Őrségből. 13. 1690: U et C, Fasc. 29/1. 75.; Valter 1985. 195. 14. Schern. Sab. 1972. 110-111.; Az adatot átvette: Harrach-Kiss 1983. 278. és Valter 1985. 195. Ugyanakkor sem az adatot, sem az Egyházasrákos falunevet nem ismeri: Csánki 1894.; HO; ZsO; Vas megye 1982.; Kiss 1980., stb. E kérdés tisztázása érdekében tehát még további forráskutatásra van szükség. 15. Kazó-vizitáció 1696-1698. 711-714. lap. 16. Scacchi-vizitáció 1713-1714. 324. lap. 17. Schern. Sab. 1792. 110.; Harrach-Kiss 1983. 278.; Valter 1985. 195.; fíatthvani-vizitáció 1754-1758. II. 1349. ssk. 18. Batthyani-vizitáció 1754-1758. A falu ekkor még a győri egyházmegyéhez tartozott. 19. Szily-vizitáció 1777-1780. torn. X. 320. lap. A község ekkor már az újonnan alakult Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozott. 20. Schern. Sab. 1972. 110.; Harrach-Kiss 1983. 278.; Valter 1985. 195. 21. OMF Irattár 9853/1975. 22. Lásd a 21. jegyzetet. Sajnos sem fénykép, sem rajz, de még pontos leírás sem készült. 23. Lipp 1875. 120. 24. Vasvármegye 1898. 71.; Gerecze 1906. 983. 25. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Bp. 1954. 184.; Genthon 1959. 218.; Dercsényi 1959. 63. 26. Harrach-Kiss 1983. 278.: Valter 1985. 195. 27. Schern. Sab. 1972. 110. 28. A restaurátor Bálintffy Péter volt.
