Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Bozsok, Batthyány-várkastély – „alsó kastély” (Koppány Tibor, P. Hajmási Erika, Ivicsics Péter)

Koppány Tibor BOZSOK, BATTHYÁNY-VÁRKASTÉLY „ALSÓ KASTÉLY' Azonossági szám: 94. A falu déli szélén (Rákóczi Ferenc utca 101.) elenyésző' romok őrzik annak a késő reneszánsz kastélynak az emlékét, amelyet a 16. század végén építtetett a falut birtokló Sibrik család, és amely 1841-ben villámcsapás következtében leégett; az épület maradványait 1860 után nagyobbrészt lebontották.

1 (76-84. kép) Bozsokot 1538-ban kapták meg a Sibrikek I. Ferdinánd királytól. Egy évvel később a Batthyányak is kaptak róla királyi adománylevelet. A két család között a két adományból hosszú per keletkezett, ami végül a Sibrik család javára dőlt el. A per iratai a kastély történetére is felvilágosítást nyújtanak, de az is megtudható belőlük, hogy Ferdinánd király két oklevele nem volt véletlen, s okai a középkorra nyúlnak vissza.

2 Bozsok a szomszédos Kőszegszerdahellyel a középkorban részben Rohonc várának uradalmához tartozott, részben nemesi birtok volt. Az előbbit 1526 után Batthyány Ferenc kapta meg, az utóbbi került tolnai Bornemisza János, a Mohács előtti utolsó királyi kincstartó, budai várnagy és udvarbíró, II. Lajos király nevelője örökségeként Katalin leánya kezével Sibrik Osvát birtokába.

3 A Sibrik család bozsoki birtokszerzése azonban nem festett ilyen egyszerűen, azt királyi adománylevéllel kellett szentesíttetni. Bornemisza ugyanis, aki 1526-ban már nagyon idős és beteg ember volt, a mohácsi csatavesztés és a király halálának hírére a királyi kincstárral Budáról Pozsonyba távozott, és ezt követően ott halt meg a várban, ahova közvetlen bizalmas környezetének tagjain kívül senkit sem engedett be, még a szintén Pozsonyba menekült Mária királynét sem. Halálát a vele tartó Nádasdy Tamás királyi titkár és társai, kerecsényi Szálai János, Ivánczi János, Majláth István és Sibrik Osvát testvére, Gergely titokban tartotta Habsburg Ferdinánd királlyá koronázásáig. Ez idő alatt Bornemisza nevében levelezésben álltak a királynéval és jóformán az egész országgal, a királyi várak és uradalmak vezetőit saját embereikkel cserélték fel, Bornemiszának az egész országra kiterjedő hatalmas vagyonát pedig annak nevében kiállított oklevelekkel felosztották maguk között.

4 Ferdinánd 1527-ben történt királlyá koronázása után az országbíróvá kinevezett Thurzó Elek szolgálatába állottak. Az ő bizalmi embereként került Sibrik Osvát - aki 1524-1525-ben Bakócz Tamás és utóda, Szatmári György esztergomi jószágkormányzója volt - a Vas megyei Felsólindva várának provizori tisztségébe, annak a nagykiterjedésű uradalomnak az élére, amely örököse, Széchy Margit kezével került Thurzó birtokába. Sibrik Gergely ugyanakkor Thurzó helyetteseként alországbíró lett.

5 Thurzó Elek országbíró királyi helytartóként adta ki 1539-ben azt az oklevelet, amelyben I. Ferdinánd nevében megerősítette a néhai Bornemisza János bozsoki és szerdahelyi birtokára vonatkozó, előző évi adományt Sibrik Gergely alországbíró, Osvát nevű testvére és annak fiai, László és István, valamint unokatestvérük, Mátéjává-