Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jánosháza, Erdődy-Choron-kastély (M. Kozák Éva, Simon Zoltán)

ta a tehetséges kőfaragó. Mindkét konzolon szerepel a két levél közé fogott bőségszaru, gyümölccsel gazdagon megrakva. A kisebb konzol (61.6. kat. sz.; 329-330. kép) két oldalfelületén kifaragott bőségszaruk a rendelkezésre álló felületet teljesen kitöltik. A két díszítőelem itt majdnem teljesen megegyezik. A másik, hosszú konzol (61.5. kat. sz.; 327-328. kép) belső oldalán a kompozíció megfogalmazása azonos, de a bőségszaru díszítése, a gyümölcsök eltérők az előzőktől. A bőségszaru a reneszánsz világi ikonográfiában a gazdagság, béke, szerencse szimbóluma.

35 Az esztergomi Bakócz-kápolnában az oltár oldalának Colosseum-motívumos keretarchitektúráján, a főpárkány és az árkádív közötti sarokmezőben kétoldalt akantuszindákból kiemelkedő bőségszarut mintáztak meg.

36 Szatmári György püspök pécsi építkezésein is feltűnik a motívum, egy íves, Szatmáry-címerrel díszített ajtókereten a sarkokon bőségszarupár látható (1505-1511). A kutatás ennek előképét a Bakócz-kápolnában találja.

37 A pécsi székesegyházban a Szathmáry-tabernákulum (1510 után) pilaszterdíszén egy kelyhet kétoldalt bőségszaru fog közre. A Pécshez közel fekvő Siklóson Perényi Imre nádor címeres tábláján (1500-as évek) a címer jobb oldalát bőségszaru keretezi: egy levélből nő ki, a szaruban itt is gyümölcs található.

38 Budán a királyi palotában egy vörös márvány kandallófríz-részleten fekvő, meztelen férfialak baljában tartja a két levélből kinövő, gyümölccsel teli bőségszarut (1479-1490). A pesti Belvárosi templomban, a Nagyrévi-tabernákulum (1503-1506) frízén bal oldalon szintén ez a motívum látható.

39 Sárospatakon a vár Perényi-címeres kandallóján, a párkányon kétoldalt két levélből kiemelkedő bőségszarut faragtak (1542), ezen nem olyan egyszerűek a vonalak, mint a korábbi példáknál. A bőségszaru a tereskei r. k. templomban, a szentségtartó (1515) alsó részén kétoldalt, szimmetrikus elrendezésben látható. A motívum a sajókazai r. k. templom labernákulumának alján hasonló elrendezésben található, mint Tereskén, de itt alul a levél eltűnik. A nyírbátori stallum (1511) egyik lapján, az idő allegóriáját ábrázoló részleten, gazdagon mintázott bőségszarut ábrázoltak.

40 A hosszú konzol (61.5. kat. sz.; 327-328. kép) külső felületén kétfajta díszítőelemet alkalmaztak. Mélyített, téglalap formájú tükrös mezőben talpas, fonott, gyümölcsös tálat helyeztek el, míg a konzol háromszög formájú mezőjében csokorba fogott három búzakalászt faragtak.

41 A gyümölcsös tálba szőlőt, körtét, almát, gránátalmát helyeztek. A nyéki királyi nyaraló kandallóján az egyik konzoltámasztó pillér díszítésében fonott kosár látható gyümölccsel, bár a forma más, de a téma azonos.

42 A búzakalászokra, mint díszítőelemekre a reneszánsz anyagban mind világi, mint egyházi emléken találunk példát. így pl. a nyírbátori múzeumban őrzött Báthory-címert (1484) övező koszorúba búzakalászok is szerepelnek.

43 A pesti Belvárosi-templom szentélyében a 16. század eleji főoltár több megmaradt faragványát ismerjük. Az oltárépítmény díszítőelemei között füzérsorban szőlőfürtök között búzakalász is szerepel 44 A két jánosházi konzol homlokfelületén, a középső részen két kiemelkedő bordázat két oldalán lágy akantuszleveleket mintáztak meg, melyeket a plaszticitást, a fényárnyék játékot fokozó, fúrt lyukakkal képeztek ki. Az akantuszlevelekre kétoldalt alul és felül voluta simul. A kandallót a falon megmaradt lenyomatok, a konzolcsonkok, valamint a faragványok segítségével sikerült rekonstruálni (Szerk. Kat.: 61/1.; 332. kép), és így kiegészítéssel tulajdonképpen visszaépíthető lenne.