Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)

bániaépület falában látható - lelőhelye Belsővat, ahol hajdanán a még a 18. században elpusztult egykori Káldy-kastély díszítőeleme lehetett (46.1. kat. sz.; 73-75. kép). Felirata két oldalán Káldy Péter és felesége, Szeczer Éva címerét örökítették meg. Széchényi György kalocsai érsek 1677-es évszáma címerköve a szentgotthárdi középkori volt ciszterci kolostortemplomból 1676-1677-ben a főpap által kialakított Szent Gotthárdtemplom kőkeretes bejárata fölött volt a homlokzat középtengelyében. A templom 1787-1790 közötti, magtárrá történt átépítése során vették le a homlokzatról. (79.166. kat. sz.; 747. kép). Egy Batthyány-címeres tábla a csákánydoroszlói kastély előtt található (48.1. kat. sz.; 164-166. kép), talapzatra állítva (egy másik a torony homlokzatában ma is befalazva látható: 161. kép). A Csernelházán lebontott Chernel-kastély 1761es évszámú, gazdag barokk keretű címerköve a Chernél- és a Szeremley család kettős címerét hordozza (49.1. kat. sz.; 201-202. kép). Az 1766-ban épült és 1889-ben lebontott sárvári plébániaház építtetője, Jákfalvi Horváth István sárvári plébános és pápoci perjel az épület kapuját címerrel jelölte, a szemöldökkövön pedig az építés évét adták meg (76.1-2. kat. sz.; 659-662. kép). Vas megye területén ugyan többször megjelentek a török birodalom támadó csapatai, és jelentős ostromok, csaták zajlottak ezen a vidéken, de az ellenség nem tudta megvetni a lábát. Ezért hódoltság korabeli török emlékek nem találhatók a megyében. A török kőfaragás néhány emlékét mégis őrzi Gasztony község, ahová öt 17-18. századi, török faragványt 1789-ben a falu akkori földbirtokosa hozatott el Belgrád környékéről (93.1-5. kat. sz.; 230-232, 234-235. kép). A 17. század közepétől, végétől a töröktől védett nyugati országrészben hatalmas birtokokat szerzett, udvarhű arisztokrácia, a Batthyány, Esterházy, Pálffy, Erdődy, Csáky családok kiemelkedő építési tevékenysége, művészeti mecenatúrája jelentette a mércét. A Vas megye területén csak kisebb mértékben általuk (pl. Körmend, Batthyány-kastély), mint inkább példájukat követő alacsonyabb rangú nemesi családok által épített barokk vagy barokkizált kastélyokat egy-két már említett címerkőtől eltekintve alig képviseli kőfaragvány a Lapidarium Hungaricum gyűjtésében. így a 18. század eleji előzmények felhasználásával 1790 körül épült répceszentgyörgyi volt Horváth-kastély kertjében szórványleletként előkerült kandallópárkány (75.1. kat. sz.; 635-636. kép) a 18. századi kastélyokban általános, márványból, nemesebb, csiszolható kőanyagokból faragott kandallók típusába tartozik. Hasonló, ma is eredeti helyén lévő kandallókeret említhető a körmendi kastélyban. (64. kép) A répceszentgyörgyi darabhoz hasonlóan vörös márványból faragott kandalló maradt meg az 1750-es években épült, bajai Grassalkovich-kastélyban (65. kép),

94 egy az 1760-as évekre keltezhető másik pedig a péceli Ráday-kastélyt díszíti. (66. kép) A 19. századi klasszicista és romantikus stílusú kastélyépítészet, például a Széchényi és a Festetics család több építkezése teljesen hiányzik a feldolgozásból; csupán korábbi, középkori és reneszánsz előzményei faragványain (86.1-8. kat. sz.; 951-956. kép) keresztül került be a gyűjtésbe a mai képében romantikus, zsennyei Sennyey-Bezerédj-kastély. Nem mondható jelentősnek a kastélyparkok szórványanyaga sem, Zsennye néhány talán ilyen eredetű faragványán (86.9-13. kat. sz.; 957. kép) kívül a Szombathely-Bogát gótizáló romantikus volt Festetics-kastélyának parkjában található, alighanem a park egykori építészeti elemeiből megmaradt oszloptöredékek (98.1-9. kat. sz.; 920-922. kép) említhetők csak. Jelenleg kert díszéül szolgál Csákánydoroszlón két ismeretlen eredetű, kvalitásos kőoroszlán a 18. századból (48.2-3. kat. sz.; 167-168. kép).