Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Jánosháza, Erdődy-Choron-kastély (M. Kozák Éva, Simon Zoltán)
JEGYZETEK 1. A régészeti feltárások és falkutatási munkálatok nyomán a bástyákkal tagolt, külső erődfalak és az udvaron álló melléképület helyreállítása majdnem elkészült. A kastély főépületén kivitelezési munka nem folyt; itt maradt még néhány megoldatlan építéstörténeti kérdés, amelyet csak az építkezés közben, bontási munkák során lesz módunk tisztázni. 2. Géza király 1137-ben Gottfrid és Albert idegen lovagoknak két faluhelyet, és egy Sár nevű királyi erdőt adományoz, melyek Karakó megyében fekszenek. A karakói Árpád-kori várispánságról: Pesty 1880. II. 269.; Molnár D.: A karakói várispánság története. Kézirat; az oklevél közölve: ÁÚO II. 297. 3. Varsán falu („villa Vosyan"): Pesty 1880. II. 271. Varsány község neve egy dülő nevében maradt fent, a település maga elpusztult. 4. Csánki 1894. 760.; Kazáry 1940. 64. 5. Csánki 1894. 822.: 7 porta után kellett Garai Miklósnak és 11 porta után Garai Jánosnak fizetnie kamarai adót. 6. Kazáry 1940. 64. 7. Kazáry 1940. 64. 8. Kazán 1940. 65.; H. Takács 1970. 176.; Koppány 1974. 292.; Koppány 1999. 158. 9. Kazáry 1940. 65. 10. OL Dl. 50253. 11. OL Thaly-levéltár, 1. csomó.; B. Mednyánszkv Dénes: Egy kiskorú világi tihanyi apát. Turul 3 (1885) 188. 12. Reizner János: A gróf Esterházi család pápai levéltára. Történelmi Tár 1893. 613. 13. Takáts 1914. 264. 14. Takáts 1914. 262. Eredetije: OL Nádasdy-levéltár, 1562. március 27. 15. OL Herceg Esterházy cs. It. Rep. 10 Fasc. A. m. I.: „... fortalitium in possessione Jánosháza in pertinentiis castri Somlyó ..." - H. Takács 1970. 198.; Koppány 1974. 292. 16. Takáts 1914. 291. 17. Kazáry 1940. 68-69. 18. kazáry 1940. 70, 72. 19. Kazáry 1940. 75. 20. A szerkesztet megjegyzése: Az eredeti kéziratban 120-as szám, a katalógusban 120 tétel szerepelt. Két katalógustétel azonban a darabok törésfelülettel történő illeszkedése folytán összevonásra, két katalógustétel viszont szétbontásra került, mert az általuk leírt kétkét darab illesztősíkkal kapcsolódik egymáshoz. Öt további töredéket (61.89-93. kat. sz.) az 1990. évi kőanyagvizsgálat során pótlólag vettünk fel a katalógusban, ezek feltehetően a kutatás lezárultát követően, az építési munkálatok során kerültek elő. 21. A szerkesztő megjegyzése: Hangsúlyozni kell, hogy a tanulmány egy befejezetlen műemléki kutatás közben készült, a geológiai vizsgálatok előtt. A két reneszánsz periódus kőfaragványai anyagának a szerző által egyszerű szemrevételezés alapján meghatározott elkülönítése ezért nem problémamentes. A javasolt szétválasztást a faragványok fehér és vöröses homokkőanyaga alapján a geológiai vizsgálatok nem támasztották alá, a stílusbeli megkülönböztetést pedig a darabok meglehetősen homogén formakincse jórészt nem tette lehetővé. Ahogy a szerző maga is jelezte, az egyes nyíláskeretek rekonstrukcióját bizonyos esetben a fehér és vöröses darabok egyazon szerkezetbe helyezésével lehetett elvégezni. A két építkezést nem is választotta el olyan hosszú időszak, hogy jelentős stílusváltozásra - ilyen egyszerű motívumkincs esetében - sor került volna, és az első reneszánsz periódus stílusát folytató második reneszánsz korszaknak a szerző által felvázolt képe nagyon is elképzelhetőnek tűnik. A helyreállítás folytatása, a külső homlokzatok beállványozása és teljes kutatása esetén mód nyílhat a befalazások további bontására, az eredeti kőkeretlenyomatok vizsgálatára, a faragványok eredeti helyének meghatározására, amely közelebb vihet a két építési periódus faragványainak elválasztásához. Addig - a tanulmányban és az azt követő faragványkatalógusban is - megtartottuk a szerző által javasolt keltezéseket.
