Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)

zad végére, a 16. század elejére keltezi. Hasonló korú a vépi r. k. templom kereszthajójának déli homlokzatában, másodlagos, újkori beépítésben található, körben keskeny élszedéssel tagozott, szemöldökgyámos ajtókeret (Szerk. Kat.: 84/1.; 947. kép). A Lapidarium Hungaricum keretei között feldolgozható kőfaragványok, kőtöredékek a 16. századtól kezdődően olyan hiányos képet közvetítenek Vas megye egyházi építészetéről, hogy az még csak mozaikosnak sem nevezhető. Nem csupán az ausztriai művészeti irányzatok követésével, de esetenként faragványok importjával is számolni kell a 16. században. Igencsak vonatkozik ez a többnyire ma is a templomok padlójában vagy belső falaiban található, ezért a Lapidarium Hungaricum katalógusában csak egy-egy esetben feldolgozott síremlékekre. A Soproni Múzeum sírkőgyűjteményének számos 16-17. századi emlékéhez hasonlóan Salzburg környéki vörös márványból minden bizonnyal Ausztriában faragták Jurisics Miklós gyermekeinek, Ádámnak és Annának 1538-ban készült, címerdíszes, igen kvalitásos sírkövét, amely ma is a családi kripta bejáratát takarja a kőszegi Szent Jakab-templom falában.

88 (60. kép) A templom őriz még több, valamivel későbbi, hasonló anyagú emléket is. Szentgotthárdon egy töredékes, címeres sírkövet Pyrrhus ab Arco gróf királyi tanácsosnak (t 1562) és második feleségének, felsőlendvai Széchy Margitnak (tl570) állíttatta leányuk, Arco Júlia (79.165. kat. sz.; 744-746. kép). Szombathelyen, a ferences kolostorban a templom oldalfolyosójának falában található Sibrik Zsuzsanna (11637) címeres sírköve. (812. kép) A szombathelyi vártemplom három 17. századi sírköve - Brezovith Pál (1616-1644) szombathelyi várnagy, Enyedi János (1621-1681) vasi alispán és Enyedi Pál (1675-1689) emléke (81.6-8. kat. sz.; 795-797. kép) - az új székesegyház külső falába falazva maradt fenn. A szombathelyi Szent Márton-templomban másodlagosan oltárlapként használták fel báró Hedlyfalvi Hedly Mátyás (11686) vörös márvány sírkövét (92.39. kat. sz.; 787. kép), míg gróf Batthyány Erzsébet sírlapja (788. kép) ma is ép. A büki plébániatemplom legutóbbi helyreállítás során lebontott északi mellékkápolnájának oromzatából emelték ki az építtető Markovich Gusztáv és felesége, Jankovics Klementina grófnő monogramját, valamint az 1871 -es építési évszámot feltüntető kőtáblát (51.54. kat. sz.; 148-149. kép). * A világi építészetnek a Lapidarium Hungaricum Vas megyei köteteibe került emlékanyaga az egyházi építészetnél is sokkal mozaikszerűbb. A műemléki helyreállításokhoz kapcsolódó kutatások, ásatások leleteivel szerepelnek természetesen olyan országos jelentőségű épületegyüttesek, mint a kőszegi és a sárvári vár, de a megye gazdag kastélyállományából már csak véletlenszerűen került be néhány. A polgári építészet lényegében teljesen hiányzik, az egy-két kőszegi lakóházból származó, 18-19. századi, kisszámú faragvány a város építéstörténete szempontjából is elenyésző jelentőségű (Kelcz-Adelffy utca 13.: 96.1. kat. sz., 476-477. kép; Chernél utca 3.: 97.1-4. kat. sz., 473-474. kép; Munkácsy Mihály utca 13.: 66.1-2. kat. sz., 481^182. kép). Kőszeg első, a Héder nembeli Kőszegi család által birtokolt vára, az ún. Felsővár a város fölötti hegyen (Oház) épült 1246 előtt, és egy nagyméretű torony alkotta; 1277ben és a Kőszegiek 1279. évi osztályában is még csak egyetlen kőszegi várról van szó.

89 A két kőszegi várra vonatkozó legkorábbi írásos adat 1360-ból való; 1392-ben