Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)

szein, és Vas megye területén több más helyszínen is. így Nagyrákoson, ahol a félköríves szentélyből, nyújtott téglalap alakú hajóból és a nyugati homlokzat elé ugró toronyból álló templom a téglafalazattal egyidős, gótikus ablakaival, a részben in situ helyzetű, részben másodlagosan falazóanyagként felhasznált, égetett agyag ablakkeretelemeivel (88.2-3. kat. sz.; 573. kép) - az épülettípus minden archaizmusa ellenére nem korábbi, mint a 15. század. (570-571. kép) Egy idomtégla-bordatöredék az elpusztult Szentkirály község Csepreg közelében feltárt templomából is előkerült (38.1. kat. sz.; 199-200. kép). A táplánszentkereszti Szent Kereszt-templomban egy égetett agyag elemekből álló ablak kávatöredékét bontották ki. Szőcén a 15. században kibővített templom szentélyének később elbontott boltozata készült kőből faragott indítások fölött idomtégla borda- és homlokívelemekból; a lábazati párkány ugyancsak idomtégla darabjai részben ma is eredeti helyükön találhatók (47.1-8. kat. sz.; 839-846. kép). Néhány égetett tégla tagozat a sárvári vár kutatása során is előkerült (77.4-7. kat. sz.; 641-642. kép). Kőszegen a Chernél utca 4. alatti lakóépület falaiból, másodlagos beépítésből bontottak ki két késő középkori idomtégla-elemet (67.1-2. kat. sz.; 478-480. kép), és a vár leletei között is szerepel néhány égetett agyag töredék, közöttük egy vakmérműves lap részlete is (68.35-38. kat. sz.; 447-448. kép). A vasvári domonkos kolostor nyugati szárnyának egyeneszáródású, keresztosztós terrakotta ablakai a 15. század legvégére keltezhetők (Szerk. Kat.: 83/2.; 940. kép). Fentebb már volt arról szó, hogy már csak díszítésük érdekessége és jellegzetessége miatt is szerepelnek a katalógusban a padlótéglák is. Oriszentpéteren a templom 14. század végi égése után lerakott téglapadló rozettás, bepecsételt díszú téglákból készült (71.3-4. kat. sz.; 580. kép). Hasonló motívummal díszített padlótéglák a lilienfeldi (Ausztria) ciszterci kolostor 14. századi kápolnájában ismertek. Bepecsételt palmettadísz részlete látható egy 15. századi töredéken, amely a Nagymákfa határában fekvő Pusztatemplom-templomhely területén került elő (39.1. kat. sz.; 569. kép). A kőszegi múzeumban egy ismeretlen lelőhelyű, feltehetően a városból származó padlótégla-töredéken fonatos, hurkolt, domborművű szalagdíszítés található (95.7. kat. sz.; 492-493. kép). A leggazdagabb padlótégla együttest a vasszentmihályi r. k. templomban találták: a lebontott középkori szentély 15. század közepi padlójának elemeit pecsételővel készült Agnus Dei, kétfarkú sellő, lépő oroszlán, griff díszíti (45.1-15. kat. sz.; 901-909. kép), közülük három hasonló darabot a barokk kori nyugati karzat pillérében spolium-ként befalazva őriznek. Hasonló technikájú, 15. századi padlótéglák szélesebb földrajzi környezetből ismertek. A soproni Szent Mihály-templom és a ruszti (Rust, Burgenland) Halász-templom tégláin pontsorral körülvett, pajzs alakú, benyomott bélyegben vakmérműves díszek, illetve cölöpös címerábra található, valamint körbe írott, domborművű jeruzsálemi keresztek és hatágú csillagok.

84 A soproni és ruszti darabok közvetlen párhuzamai, ugyancsak pontsoros keretelésű pajzsokkal Bécsből is ismertek.

85 Zágrábban (Zagreb, Horvátország) Hampel József rajzolt le a vágásos és három (2+1) csillagos mezőkből álló, négyeit Cillei-címert ábrázoló téglát

86

; hasonló a mai Szlovénia területén is előfordul. Csepreg Szent Miklós-templomának erőteljes, felfelé enyhén keskenyedő nyugati tornya (193. kép) négyzetes testének elrendezése a kismartoni (Eisenstadt, Burgenland) plébániatemplom (a jelenlegi székesegyház) 16. század elejétől épülő tornyával rokonítható.

87 A tornyon nyíló nyugati kapu kőkerete (194-195. kép) az építést a 15. szá-