Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)

nika töredékesen fennmaradt emléke. A közeli Szalónakon (Stadtschlaining, Burgenland) szinte érintetlenül került elő egy, a kőszegivel szoros rokonságban álló terrakotta karzatmellvéd. (45. kép) Ellentétben azonban Kőszeggel, ahol a templom minden más építészeti eleme kőből készült, a szalónaki pálos kolostortemplom, a mai plébániatemplom boltozati bordái, gyámjai és ablakmérművei is égetett agyagból valók. Az ottani kutatások során a templom és a rendház területén összegyűjtött, nagy mennyiségű töredék (App.2.1. kat. sz.; 964-965. kép) segítségével egy terrakottával dolgozó műhely szélesebb körű tevékenységét is rekonstruálni lehetett.

78 A kolostort 1460 körül Andreas Baumkircher alapította, akinek címere ma is több helyen látható az épületegyüttesben (45-48. kép), és a szalónaki vár bejáratánál elhelyezett, a kor arisztokraták számára állított síremlékeire emlékeztető, életnagyságú, idealizált portréábrázolása (49. kép) 1450-es évszáma felirata szerint építési emléktábla - is égetett agyagból készült.

79 A 15. század második felében a magyar-stájer határ két oldalán a Baumkircherhez hasonló, részben újonnan feltörekvő, részben már régóta birtokos főnemesi családok, az egymással gyakran rokonságra lépő, máskor egyszerűen csak birtokszomszédos Ellerbachok, Grafeneggek, Pottendorfok, a Szentgyörgyi és Bazini család, a Szécsiek, Kanizsaiak építkezéseikhez gyakran használtak a kőből faragott elemek helyett égetett agyagból készülteket. Ebbe a körbe tartozik a sámfalvi (Hannersdorf, Burgenland) r. k. templomból (958-960. kép) a Magyar Nemzeti Múzeumba került két borda, egy zárókő és egy párkányelem (App.kat. sz.; 961-963. kép), valamint az Ellerbachok monyorókeréki uradalmának több templomában ma is eredeti helyükön lévő nyíláskeretek, késő gótikus háló- és csillagboltozatok (Monyorókerék [Eberau, Burgenland], plébániatemplom: 50. kép; Alsó-Beled [Unterbildein, Burgenland], r. k. templom: 51. kép; Pinkakertes [Gass, Burgenland], r. k. templom: 52. kép; Szentpéterfa, r. k. templom: 751-764. kép).

80 A boltozatok csomópontjait az építtető és a vele rokon családok címerpajzsai díszítik, így Monyorókeréken az Ellerbach-, a Szécsi-, a Losonci-Bánffy-, a Hédervári-címer. Ugyanezek a címerek jelennek meg a monyorókeréki vár kápolnájának egykori boltozatához tartozó két zárókő két-két címerpajzsán.

81 (53. kép) A Hédervári-címert a Szentgyörgyieké váltotta fel a szentpéterfai templom szentélyboltozatán. (754-758. kép) A tégla-elemek megtalálhatók a Pottendorfok máriafalvi (Mariasdorf, Burgenland) templomában is, ahol az egyébként kőből faragott nyugati kapu címerdíszes timpanonja jól illeszkedik ennek a főnemesi körnek igen jellegzetes címerreprezentációjába. (54. kép) Mind az égetett tégla építészeti elemek használata, mind az ezeken az elemeken feltűnő címerdísz jellemző volt az Egervári család Zala- és Vas megyei építkezéseire. Az egervári ferences kolostor (55-57. kép), valamint a fancsikai kápolna a 15. század utolsó negyedében épült,

82 a templom nyugati homlokzatán elhelyezett három címerpajzs (58. kép) és a közeli Fancsikán talált ugyancsak három címer (59. kép) az építtető Egervári család rokoni, illetve hivatalviselési kapcsolataira utal. Az egy zárókövön feltűnő Egervári-címer ebbe a körbe kapcsolja a csepregi Szent Katalin-templom tornyába másodlagosan beépített terrakottaelemeket is (55.1^-. kat. sz.; 185-192. kép). Szalónak, Monyorókerék, Egervár nem egyetlen vándorló műhely alkotása, szélesebb körű műhelygyakorlatról, általánosabb - az új boltozási rendszerekkel együtt alighanem Stájerországon keresztül érkező - divatról, több egy időben is dolgozó mester vagy műhely tevékenységéről lehet sokkal inkább szó.

83 Hasonló téglaelemek feltűnnek a jóval távolabbi Mosonmagyaróváron, az óvári vár Szentgyörgyiek által emelt ré-