Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Ismeretlen származású faragványok (Mezey Alice)

36.12. (254. kép) A Felirathoz tartozó kőlap töredéke; két vékony, derékszögben csatlakozó lapjának hosszabbikán M betű, alsó lapján az ép széleken futó élszedés nyoma, felső lapján megmunkált durva, kopott felület, amelyből egy csatlakozó faragvány részi et körvonala emelkedik ki. B 18. sz. C Durva mészkő. D 9-12x34x19. E Származási helye ismeretlen. A feldolgozás során a jáki faragványokéhoz. hasonló kőanyaga miatt került korábban a vitathatóan jáki darabok csoportjába. G Mezey Alice. I SzSM, Jakon az Apáti-ház melléképületében, a volt szekérszínben. J A jáki kőfaragványok leltározása során a vitathatóan jáki eredetű darabok csoportjában a LAHU-50?-20-as számot kapta. 36.13. (255. kép) A Feltehetően szimmetrikus szerkesztésű (vak?)mérmű középső részének töredéke. A középosztóhoz csatlakozó csonka illesztőfelülctben és a törésfelületben egyegy egymásra merőleges, négyzet metszetű, mély csaplyuk van. Hátsó felülete csak durván megmunkált. A sárga, homogén szemszerkezetű kő felülete erős vörös átszíneződést mutat, felülete vörös, a kőanyag eredeti színe csak a törésfelületeken látható. B 15. sz. C Homokkő. D 26x22x13,5. E Származási helye ismeretlen. A feldolgozás során azért került először a vitathatóan jáki faragványok csoportjába, mert oklevelekkel bizonyítható, hogy a 15. században, az Ellerbachok kegyurasága idején a jáki apátsági templomon és az akkor még álló kolostorépületcken történtek felújítások. A darab ajaki eredetét megerősítő további adatok hiányában került végül átsorolásra. G OMvHF 199197-199198. neg. I SzSM, Jakon az Apáti-ház melléképületében, a volt szekérszínben. J A jáki kőfaragványok leltározása során a vitathatóan jáki eredetű darabok csoportjában a LAHU-50?-20-as számot kapta. 36.14. A Kúszólevél, vörös festésnyomokkal; töredékes. B 15. sz. C Homokkő. D 10x6,5x8,5. E Származási helye ismeretlen. A feldolgozás során azért került először a vitathatóan jáki faragványok csoportjába, mert oklevelekkel bizonyítható, hogy a 15. században, az Ellerbachok kegyurasága idején a jáki apátsági templomon és az akkor még álló kolostorépületeken történtek felújítások. A darab ajaki eredetét megerősítő további adatok hiányában került végül átsorolásra. G Mezey Alice. I SzSM; korábban a jáki kőfaragványokkal együtt tárolták, majd szerepelt a kőszegi Zwinger 1989-ben nyílt jáki kiállításán. Jelenlegi tárolási helye nem ismert. J A jáki kőfaragványok leltározása során a vitathatóan jáki eredetű darabok csoportjában a LAHU-507-01 -es számot kapta. 36.15. (256. kép) A Téglalap alakú címerkő, sarkain és felületein kisebb-nagyobb hiányokkal és csorbulatokkal. Középtengelyében domborművű címer. Csücskös talpú, álló, négyeit címerpajzs, keskeny szalagkerettel: az első és negyedik, függőlegesen sávozott mezőben mellső mancsaiban nyitott könyvet tartó, koronás, középfelé lépő, kétfarkú oroszlán, a második és harmadik, vízszintesen sávozott mezőben középfelé néző, csőrében tollat tartó madár. A címer tetején szembenéző sisak, kétoldalt a pajzs mellett lefutó, hullámos sisaktakaróval. A sisakdísz ötágú liliomos sisakkoronából kinövő, balját csípőjére helyező, könyökben meghajlított jobbját felemelve tartó, páncélos alak (feje hiányzik, letörött). A címer teljes felületén aranyozás nyomai látszanak. B 18. sz. C Durva mészkő. D 26x20x10.