Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Gasztony, török emlékek (Lővei Pál)

Lővei Pál GASZTONY, TÖRÖK EMLÉKEK Azonossági szám: 93. Rákosi Boros József (11839), a falu egyik földbirtokosa II. József uralkodása idején, a török ellen folytatott harcok során, a császári seregek élelmezési biztosa volt a Délvidéken és Szerbiában.

1 Zimony bevételének emlékére 1789-ben az 1742-ben épült, 1775 körül megnagyobbított gasztonyi római katolikus templomnak

2 (Fő utca 22.) egy szürke márványból faragott, nem sokkal korábbi, török síremléket adományozott, amelynek a török feliratos oszloppal egybefaragott talapzatán latin felirattal emlékezett meg a győzelemről és az adományozásról (93.1. kat. sz.; 230-231. kép).

3 1929-ben egy török történész, Hüszein Namik bey más Vas megyei helységek sorában Gasztonyba is eljutott, ahol elolvasta a sírkő török feliratát, és az abban szereplő évszámot 1198. Redsel (helyesen redseb lenne, ha nem történt volna felreolvasás a szövegben található rebiüláhir helyett

4

) hó 13-ként oldotta fel. Mind ő, mind a sírkővel foglalkozó helytörténészek azonban elkövették azt a hibát, hogy az évszámhoz egyszerűen 622-őt hozzáadva (ettől datálódik az iszlám időszámítás) 1820-ban határozták meg ennek megfelelőjét a keresztény időszámítás szerint, nem véve figyelembe, hogy a hidzsra év 13 nappal rövidebb a naptári évnél. A helytörténeti- és szakirodalomban ez a feloldás el is terjedt.

5 A török évszám valójában 1784. március 6-i időpontot jelöl,

6 ami logikus, hiszen korábbinak is kell lennie az adományozás időpontjánál. Érezve egyébként az 1820-as szám és a latin szövegben szereplő évszám időrendileg ellentmondó voltát, azt korábban úgy próbálták feloldani, mintha az ajándékozás a földesúr későbbi, retrospektív tette lett volna.

7 A kővel kapcsolatban különféle elképzelések fogalmazódtak meg. Alatta Vakarcs Kálmán híradása szerint 1905-ben sírboltot találtak, amelyet azonban vizsgálat nélkül gyorsan betemettek. Szerinte ebben lehettek a török feliratban említett Izzet Mehmed basa, nagyvezér földi maradványai. Elképzelése szerint a közelben lezajlott, 1664. évi szentgotthárdi csatában elesett öt pasa között szereplő Mehmet holttestét hozatta ide a Boros családnak a csatában ugyancsak részt vett egyik tagja, esetleg a visszavonulás vagy küldetés során megbetegedett török Gasztonyban halt volna meg. A temetőben a talapzatot állíthatta Boros József 1789-ben. A Vakarcs tudomása szerint röviddel 1820 előtt - valójában 1742-ben - épült templomba egyszerűen belefoglalták volna a sírt, amelynek tetejére Boros díszes követ hozatott (a falusiak szerint Hollandiából, de Vakarcs szerint Törökországból vagy Belgrádból).

8 A konstrukció nem csupán a templom építéstörténeti adatai, valamint az évszám helyes feloldása és a síremlék és talapzata egyetlen kőtömbből történt faragása miatt tarthatatlan, de a szentgotthárdi csatával való bármilyen kapcsolatot is cáfolta már a török történész.

9 Egy másik elképzelés szerint az 1789-ben bevett Nándorfehérvár török általi viszszavételekor, 1791-ben Boros József török fogságba esett, és csak 1815 táján, Szerbia