Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)
zóan nem említik a források Pornó rendi hovatartozását, a legrégebbi ciszterci apátságkatalógusok 1234-re teszik a monostor ciszterci kötődésének kezdetét, de apátját 1223ban és 1230-ban is említik, így kezdetben esetleg bencés lehetett. 54 A pornóival ellentétben jelentős maradványai állnak az építési kora korszerű épületszerkezeteiről és stíluselemeiről tanúskodó szentgotthárdi ciszterci apátságnak, amely III. Béla király öt ciszterci kolostoralapításának egyikeként 1183-as alapítási évével Zirc (1182) és Pilisszentkereszt (1184) között foglal igencsak „előkelő" helyet. Szerzetesei a következő évben a francia Trois-Fontaines ciszterci kolostorából érkeztek. A rommá vált középkori templomból a 17. században még jelentős részek álltak. Déli felét hasznosították is, amikor a déli mellékhajót és a főhajó déli sávját, a déli kereszthajóba is benyúlóan 1677-ben templom céljára újjáépítették. Egészen addig használatban is volt, amíg a Franz Anton Pilgram tervezte új apátsági templom a kolostor déli részével el nem készült. Bár a középkori kolostor helyét is elfoglalni tervezett északi rész építésére az építtető Robert Leeb apát halálát követően már nem került sor, a korábban már megindult alapozási munkák érdekében a régi lakóépületeket elbontották. Az átépített középkori templom azonban megmaradt, és azt 1790 után magtárrá innen ered közkeletű neve, a „magtártemplom" - alakították: harangtornyát lebontották, nagy ablakait befalazták, a homlokzat tagoló elemeit leverték. Az 1970-es, 1980as évek műemléki kutatásai napvilágra hozták a maradványokat, nagyszámú faragott kőtöredékkel együtt. (668-748. kép) A középkori apátság temploma háromhajós, keresztházas, nagyméretű félköríves főszentéllyel ellátott, 44 m hosszú épület volt. A déli oldalához épült kolostornak csak méreteit lehetett tisztázni, kizárólag a káptalanterem volt alaprajzilag rekonstruálható. A templom és kolostor alaprajzi analógiáit DélFranciaországban, Provence-ban találta meg a feltárásokat vezető Valter Ilona. Az egy időben, 1160-1180 között épült és egyazon helyről, Mazanból betelepült Sénanque, Le Thoronet és Sylvanès temploma egyaránt háromhajós, bazilikális hosszházzal, kereszthajóval és félköríves szentéllyel épült, csúcsívbe hajló dongaboltozatukat hevederívek támasztják, és jellemzők rájuk az erősen leegyszerűsített részletformák és a gondos kőmegmunkálás. Nyugati homlokzatukon nem, csak a két mellékhajóba nyílik egy-egy félköríves kapu. Ettől az alaprajzi rendszertől Zirc és Pilisszentkereszt szentgotthárdival kortárs épületegyüttese elsősorban a mellékszentélyeket magába foglaló kereszthajó keleti falából hátraugró, egyenes záródású főszentély jellegzetesen ciszterci alakításával tért el. Mindhárom magyar kolostorra a franciás, kora gótikus jellegű épülettagolás voltjellemző. Szentgotthárdon a hosszan, egyes jelek szerint akár az 1230-as évekig is elhúzódó építkezés során már bordás keresztboltozatok egész sora készült mind a templomban, mind a kolostor egyes helyiségeiben. A bordatagolás, a nyugati templomhomlokzat karéjos körablaka (79.89-98. kat. sz., Szerk. Kat. 79/2; 718. kép), a rekonstruált déli bélletes kapu (Szerk. Kat.: 79/1.; 691-693. kép) tagolása és fejezete már a 13. század első évtizedeinek stílusfázisaihoz kötődik, és Pilis, 55 a Nógrád megyei Pásztó, 56 az erdélyi Kerc 57 (Círta; 22. kép) ciszterci kolostorainak alakításához kapcsolódik - a négykaréjos körablak legközelebbi párhuzamai a Kerc hatását mutató Prázsmár (Prejmer) templomán (23. kép) találhatók. A hajó boltozatának kapcsolatrendszerébe beletartozhat a pannonhalmi bencés apátság 13. század elején, az ún. harmadik templom első építési fázisaként épült altemploma is. 58 (24. kép) A korai francia gótika 12. század végi jelentkezésével, majd már a klasszikus gótikus stílus terjedésével párhuzamosan egy másik fontos vonulat is kitapintható a 13.
