Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Egyházashollós, római katolikus templom (Tamási Judit, Ivicsics Péter)
közepén kialakított lábazat alatt, a talajfelszíntől 30 cm-rel mélyebben feltártuk a küszöböt és a két káva alsó részét. A gótikusnál korábbi bejáratnak nem találtuk nyomát. A gótikus kapu elfalazásában olyan kvádereket és profilait tagozatokat lehetett megfigyelni, amelyeken rajta volt még a középkori finom meszelés. Ezeket kibontva és összeállítva egy olyan keretet kaptunk, amely pontosan beleillett az elfalazott nyílásba, azaz a templom középkori bejáratát a 19. századi bővítés alkalmával saját köveivel falazták el. E megállapítás alól egyetlen kivétel akadt: egy nyíláskeret lemezekkel és félhengerrel tagolt töredéke (57.2. kat. sz.; 221. kép), amelyre szintén a gótikus kapu elfalazásában találtunk rá másodlagos helyzetben, de nem illett annak nyílásába. Összesen 8 kőelem 13 töredéke tartozott a déli kapuhoz (57.8-15. kat. sz., Szerk. Kat.: 57/1.; 228-229. kép). Közülük kettő, a küszöbgerenda két darabja az egykori déli kapu helyén lábazati kőként volt beépítve, a többi magából a nyíláselfalazásból jött elő. Az eredendően négyszögletes átmetszetű küszöbgerenda (57.15. kat. sz.) két felső éle már legömbölyített, hiszen a küszöböt a használat során lekoptatták. Felületén esőcsepp vájta lyukak láthatók. Maga a csúcsíves záródású kőkeret timpanon nélküli, oszlop, illetve fejezet nem tagolja. Profilja rendkívül egyszerű, tagozata mindössze egy megszakítás nélkül körbefutó körtetagból és az azt kísérő homorú latokból áll, amelyek a küszöb fölött íves megállítással érnek véget. A kapunyílás belső szélessége 0,8 m, a záradékmagasság (a küszöbgerenda felső síkjától a záradékpontig) 1,8 m. E kapu párhuzamai után kutatva elsőként - már csak földrajzi közelsége folytán is - Balogunyom r. k. templomát említhetjük, amelynek egyetlen körteprofilos tagozattal díszített, timpanon és oszloptagolás nélküli, csúcsíves záródású déli kapuja egy 14. század végi átépítés emléke. 53 További, a keltezéshez is hozzásegítő analógiákat azonban nem könnyű gyűjteni, ugyanis a 14. század első kétharmadában megjelenő keretelési formák az egész késői középkorban meghatározóak maradtak, s ezeken belül is az egyszerűbb, plasztikus figurális dísz nélküli portáltípusok uralkodtak. 54 Az egyházashollósi templom esetében egyetlen olyan történeti adat sem áll rendelkezésünkre, amely az I. periódusú szentély és hajó építésére vonatkozik. Egyetlen közvetett támpontunk az, hogy a végül is gótikusnak meghatározott hajófalban másodlagos helyzetben román kori köveket találtunk. így az I. periódusú templom keltezésekor kénytelenek voltunk a kapu stílustörténeti besorolásából kiindulni. Tekintettel arra, hogy a kapukeret fejezet nélküli pálcatagolása tipikusan 14. századi fejlemény, 55 valamint figyelembe véve a legközvetlenebb analógiaként idézett balogunyomi kaput, az egyházashollósi templom építése és déli kapujának megfaragása is a 14. századra, annak is inkább a 2. felére valószínűsíthető. Ez esetben az építtető szerepében vagy magát az uralkodót (pontosabban birtokszervezetét) kell keresnünk, vagy talán valószínűbb, hogy a templomépítés a falu birtokosának 14. század végi megváltozásával, a Lévai Cseh család mint új kegyúr építtető tevékenységével hozható összefüggésbe. A középkori kapu újbóli megnyitására a helyreállítás során már nem volt mód, hiszen eléje épült a 19. századi karzat egyik pillére. Mivel azonban a keret valamennyi darabját megtaláltuk, lehetővé vált a gótikus kőkeret összeállítása és eredeti nyílásába - mélyített falsíkkal - visszahelyezve a bemutatása.
