Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Egyházashollós, római katolikus templom (Tamási Judit, Ivicsics Péter)
Az ismertetett középkori falmaradványok keltezéséhez a velük összefüggő rétegekből előkerült csekély mennyiségű és jellegtelen apró leletanyag semmiféle támpontot nem nyújtott. A mai templom belsejében feltárt középkori alapfalak, illetve a templomalaprajz háromféleképpen is értelmezhető, és a 19. századi ráépítések miatt talán soha nem fogjuk tudni megnyugtatóan tisztázni, hogy e három értelmezés közül melyik a helyes. Analógiákat mindenesetre mindhárom mellett fel lehet vonultatni. 1. Lehetséges, hogy a feltárt alapfalak egy a gótikusnál korábbi és kisebb templomhoz tartoztak. Ez egy kétsejtű, hajóból és szentélyből álló falusi egyház lett volna, amelyet azonban nem tudtak pontosan kitűzni, innen ered szabálytalan alaprajza. Szentélyzáródása valójában egyenes, és csak a kitűzés ügyetlensége miatt tartanak befelé oldalfalai, mint ahogy hajója falai is hasonló okból tartanak szét. Az alaprajzi forma a 13. századra datálható, s ebben az időszakban falusi templomaink egyik - különösen a Balaton-felvidékre jellemző - alaptípusának tekinthető. 33 Az itteni egyenes szentélyzáródású, kétsejtű kis falusi egyházak között is nem egynél figyelhetünk meg kitűzési rendellenességet (Balatonudvari, r. k. templom 34 ; Alsódörgicse, templomrom 35 ; Csopak-Kövesd, templomrom 36 ; Kerta, r. k. templom 37 ; Sáska, r. k. templom 38 ; Kővágóörs-Sóstókál, templomrom 39 ; Köveskál-Töttöskál, templomrom 40 ). Ezen értelmezés szerint tehát az egyházashollósi templom legkorábbi, román kori része csak alapfalaiban maradt meg; ezt bővítették később nyugat félé egy hajóval úgy, hogy az Árpád-kori templom mint annak szentélye funkcionált tovább. A gótikus bővítményhez épülhetett nem sokkal később a nyugati torony. A feltevés ellen két súlyos érv szól. Egyrészt a feltárt alapfalak és a felmenő részében is megmaradt gótikus hajófalak között sem az északi, sem a déli oldalon nem volt elválás, egymással kötésben épültek. Másrészt, ha a feltárt alapfalak egy román kori kis egyházhoz tartoztak volna, akkor annak nyugati zárófalát vagy a kiszedett fal helyét a mai hajó hossztengelyében nyitott kutatóárokban meg kellett volna találnunk, ennek azonban semmi nyoma nem mutatkozott. 2. Ez az értelmezés a feltárt középkori alapfalak északkeleti szakaszán, a „2. diadalív" és a falra ráépült 19. századi pillér között észlelt függőleges falelválásból indul ki. Eszerint a felmenő falaiban is megmaradt gótikus hajó és az alapfalaiban ismert szentély az ún. „2. diadalívig" egyidősek lennének, s ezt az eredetileg egyenes záródású szentélyt bővítették volna, szintén még a gótikában, kelet felé. Szentélybővítésre máshonnan is ismerünk példát, bár ezek általában a korábbi szentély teljes lebontásával történtek, nem pedig annak felhasználásával: a csehimindszenti Mindenszentektemplom korábbi, ismeretlen formájú szentélyét a 13. század végén váltották fel egy poligonális megoldással 41 ; Zalaszentmihályfa-Böde esetében tudjuk, hogy az eredeti apszis félköríves volt, ezt követte egy nyújtottabb, sokszög záródású (13. század 2. fele) 42 ; Balatonfüred-Papsoka Szent Mihály-templomának román kori szentélyét a gótikus megépítésekor teljesen elbontották 43 ; a (Budapest-)Rákospalota, Kossuth Lajos utcai templom szentélyét kétszer is átépítették, először az öt-, majd a nyolcszög három oldalával záródó formájúra. 44 Ha Egyházashollóson valóban ez a lehetőség valósult meg, akkor nem tisztázott a kelet felé történt szentélybővítés és a nyugati torony megépítésének egymáshoz viszonyított időrendje; csak annyi biztos, hogy a hajónál mindkettő fiatalabb. Szokatlan továbbá az I. periódusának feltételezett építmény alaprajza is: egy szabályosan kitűzött
