Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Egyházashollós, római katolikus templom (Tamási Judit, Ivicsics Péter)

Tamási Judit EGYHAZASHOLLÓS, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 57. Egyhazashollós község északi részében, egy háromszögű, beépítetlen térség egyik sarkán áll a Szent Anna tiszteletére szentelt, középkori eredetű, római katolikus plébániatemplom (Rákóczi Ferenc tér 23.). (216-217. kép) Közvetlenül az épületre vonatkozó középkori írásos adat nem áll rendelkezésünkre, ám a települést többször említik a források - először 1221-ben, egy határjárás kapcsán.

1 A Rába és a Sorok-patak által közrezárt háromszögben eredetileg négy hasonló nevű falu terült el: Nemeshollós és Rempehollós (később Nemesrempehollós néven összevonva) nemesi település volt; Egyházashollóst és Hidashollóst 1932-ben egyesítették az előbbi néven.

2 Az oklevelek „két Hollós" (due ville Hwllos, utraque Hollos) megnevezése az utóbbiakra vonatkozik; 1389-ben - miután zálogbirtokosuk, Zámbó Miklós volt tárnokmester visszaadta őket - mindkettő királyi birtokban volt, és udvarnokok lakták.

3 Valamikor 1391 és 1395 között Sárói László, a Lévai Cseh család őse kapta meg őket, így a németújvári uradalomhoz kerültek.

4 Sárói László fia, Cseh Péter birtokában voltak 1397-ben, 1402-ben, 1409-ben, míg birtokosuk 1412-ben el nem zálogosította őket Kanizsai János esztergomi érseknek és rokonságának.

5 1427-1428-ban azonban, amikor - 1412-höz hasonlóan - vámjukat is említik, már ismét Cseh Péter kezén találjuk mindkét Hollós nevű birtokot.

6 Tőle fia, László örökölte, aki 1447-ben elzálogosította azokat Monyorókeréki Ellerbach Bertoldnak, így a két falu a körmendi uradalom része lett.

7 László fiai, Péter és János 1454-ben eredménytelenül próbálták őket visszaváltani.

8 1489-ben ugyan kétharmad részüket Lévai Vajdafi Jánosnak ítélték, de ő a jelek szerint nem tudta jogait érvényesíteni. Az erről szóló 1490. évi oklevél

9 nevezi elsőként a két települést Hidashollósnak, illetve Egyházashollósnak, bár utóbbi név egy ma már vissza nem kereshető adat szerint 1462-ben tűnt fel először.

10 1496ban Monyorókeréki Ellerbach János a két - ismét Hidashollós, illetve Egyhazashollós néven említett - falut mint a monyorókeréki vár tartozékait tulajdonképpen eladta (inscriptio) Bakócz Tamás egri püspöknek, fő- és titkoskancellárnak.

11 A 16. századi dikák szerint mindkettő Erdődy-birtok, a körmendi uradalom része.

12 Egy ellenőrizhetetlen forrás szerint 1451-ből és 1572-ből ismert a templom plébánosa.

13 Szintén bizonytalan eredetű és hitelességű, ráadásul utóbbi dátumnak ellent is mond az a megállapítás, mely szerint a templom 1560 körül került a reformátusok kezére.

14 A legkorábbi canonica visitatio (1698) erről nem tud; mindössze annyit árul el, hogy eredetileg katolikus templomként Szent Miklós tiszteletére szentelték, a középkori patrocínium tehát a 17. század végén még használatos volt. Ekkor a cintermet régi és helyenként már elbontott fal vette körül. Magának az épületnek a leírását a vizitátor a zsindellyel fedett (kő!)toronnyal kezdte, amelyben egy közepes harang függött. Hasonlóképpen zsindely borította a hajó és a szentély alacsonyabb gerincmagasságú