Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Vas megye műemlékeinek töredékei 1. - Bevezetés (Lővei Pál)

* A Vas megyei középkori kó'töredékek túlnyomó része egyházi épületekből vagy azok maradványaiból került elő. Több kolostor, egy-két városi templom, valamint számos kisebb falusi plébániatemplom és kápolna képviseli ezt a kört. A megye eddigi tudásunk szerint legkorábbi előzményekre visszamenő egyházi épülete - aligha véletlenül - Szombathelyen található. A Szent Márton-templomot egy a 885. évre vonatkozó, de 1050 körül hamisított salzburgi privilégium említi először, de Karoling-kori előzményére utalhat a mai szentélyben megtalált, a 9-10. századra keltezhető, tipikusan templom körüli, leletszegény temetőrészlet. Ali. század első két harmadában faszerkezetű templom állt itt, helyén 1102 előtt római téglák felhasználásával egyhajós, félkörös apszisú, keletéit kis templomot emeltek - ebben az időben a terület birtokosa a pannonhalmi apátság volt. Az épület új, négyzetes szentélye késő román stílusban, valamikor a 13. század folyamán épült, alighanem összefüggésben a birtokos személyében beállt változással: a század közepétől a templom már a győri püspök kezén volt. (770. kép) A szentély boltozata a sarkokban előkerült indításmaradványok alapján boltozott volt, az elszedett bordákból és homlokívelemekből több darab is előkerült (92.3-6. kat. sz., Szerk. Kat.: 92/1.; 772-775. kép). A templom ritka kőemlékei a barokk oltárokhoz másodlagosan felhasznált két középkori oltárlap (92.37-38. kat. sz.; 785-786. kép). A legkorábbi, 11-12. századi plébániatemplomok, illetve a ma is álló épületek helyén vagy közelében keresendő, elpusztult korábbi egyházak egykori meglétére több esetben következtetni lehet a körülöttük létesült temetők régészeti feltárása és rétegviszonyaik, leleteik elemzése útján.

44 Maguknak a templomoknak a maradványaira csak ritkán bukkant eddig a kutatás. Az utóbbi évek fontos lelete a jáki Szent Jakab-templom belsejében feltárt, félköríves szentélyű rotunda.

45 Közelében egy a feltárója által 12. század végi, 13. század eleji keletkezésűnek meghatározott lakóépület maradványai kerültek napvilágra. A falazatok hasonlósága alapján valószínűsíthető a két épület egykorú volta és kegyúri rezidencia részeiként meghatározott funkcionális összefüggése 46 Egy a közelben talált, 11. századi éremleletre alapozva újabban a körtemplom akár még 11. századi építése vetődött fel.

47 Félköríves szentélyével, kicsiny hajójával az Árpád-kori falusi templom típusát jeleníthette meg a középkori Szentkirály község temploma, amelynek maradványait Csepreg közelében tárták fel. (198. kép) Temetője a 11-12. század fordulóján alakult át „nomád rítusú", ún. soros köznépi temetőből a templom körüli temetők jellemzőit mutató sírkertté, közvetve támpontul szolgálva az épület keletkezésének idejéhez.

48 Egyetlen építészeti lelete, egy idomtégla bordatöredék (38.1. kat. sz.; 199-200. kép) gótikus átépítésre utal. A korai alapítású vasvári Szent Mihály-társaskáptalan háromhajós, három félköríves apszisban végződő, nyugati toronypáros templomának (923. kép) megmaradt, román kori faragványai - vakívsoros párkány és rézsűs ablakok elemei (82.1-5. kat. sz.; 924-928. kép) - alighanem még a 12. századból származnak, de az elpusztult épület eredeti kialakításáról csak csekély információval szolgálhatnak. Pápoc ma Szent Mihály titulusú, négykaréjos, centrális kápolnájának mindkét szintje széles hevederívekkel határolt és bordás keresztboltozattal fedett középtérhez csatlakozó négy apszisból áll. (583, 587, 595. kép) A fejezetek és lábazatok meredek vonalú tagozása a 12. századra jellemző stílusformákról tanúskodik, e tagozásmód ha-