Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Csernelháza, kastély (Koppány Tibor)

A következő adatok már a 18. századi barokk újjáépítésről beszélnek. Ezek azonban nem írott forrásokból származnak, hanem magáról a 18. századi épületről és annak részleteiről. Ezt a kastélyt a század végétől említik a fennmaradt német és magyar nyelvű országleírások, bár építészeti vonatkozásban közelebbi felvilágosítással nem szolgálnak. Az azokból kiolvashatók alapján az épület a 19. századig a Chernél család birtokában volt. Az az 1786-os, Korabinszkytől származó adat, amely szerint akkor már a Végh család tulajdonában lett volna, a kutatás során tévesnek bizonyult. A kastély 20. századi ismertetője, Csatkai Endre szerint a 19. század második felében viszont az Örményieké, a 20. század elején pedig a büki cukorgyáré volt. 1937-ben Csatkai már nagyon rossz állapotban találta. A II. világháborút követő években a hazai kastélyokhoz hasonlóan hosszú ideig üresen állt, míg végül 1982-ben a helyi vezetőség lebontatta, és anyagát eladta. Egyetlen megmaradt részlete a községben álló, földszintes Végh-kúria előkertjében téglaalapzatra és az afeletti, ugyancsak téglából falazott, íves falba elhelyezett kettős címere (49.1. kat. sz.; 201-202. kép). A koronás, gazdag barokk keretbe foglalt kettős címer heraldikai jobb oldalán a Chernél-, a balon a Szeremley család címere látható. Az egykor az L alaprajzú kastély utcára néző, rövid oldalán elhelyezett, kettős címer feltétlenül építtetőket jelez, ebben az esetben a faragványon monogrammal jelölt Chernél Lászlót és feleségét, Szeremley Esztert, készítési időpontja pedig 1761.4 A Csatkai Endre által leírt és fényképpel is illusztrált kastély nagyobb parkban álló, egyemeletes épület volt, hat ablaktengelyes hosszabb és arra merőleges rövidebb szárnnyal. A hosszabb részben voltak a lakó- és az azokat kiszolgáló gazdasági helyiségek, a rövidben pedig az emeleti nagyterem. Az utóbbinak egymással szemben lévő rövidebb oldalain a fénykép szerint három-három nagy ablak volt. Az épület földszintjén, az udvari oldalon eredetileg nyitott és árkádos folyosó lehetett, amelyet később befalaztak. A vakolt homlokzatú kastély földszintjén sávos, az emeleten pedig keskeny választópárkány felett egyszerű, dór jellegű lizénák között íves szemöldökű és könyöklőpárkányos ablakok helyezkedtek el. A díszterem nagyméretű ablakai felett egy további kettős, íves párkány volt, a rövid oldal két csonkakontytetős oromzatában kisméretű lantablakokkal. A kettős címer a nagytermet magába foglaló szárny utcai oldalán helyezkedett el. A kastély hosszú szárnyában kétkarú lépcsőház volt, kovácsoltvas korláttal. A nagyterem oldalfalait festett, oszlopos architektúra díszítette, amelyben a hosszoldalon kandalló, afelett pedig rokokó virágmintás festés látszott. Kupolaboltozatának sarkain festett rokokó vázák álltak, közepén pedig négy allegorikus nőalak volt. Csatkai leírása szerint 1937-ben rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban volt a díszterem, kandallójának már csak a helye látszott, falfestése pergett.

5 JEGYZETEK 1. A család és vele együtt a település eredetére: Vasvármegye 1898. 562.; középkori adatai: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp. 1897. 603, 641.; Csernél fia István és annak szintén István nevű fia személyére: Engel 1996. II. 51-52. - A kastély első, 1585-ben történt említése és Chernél Tamás nádori ítélőmester: OL, Az Illésházy család levéltára, Lad. 18. fasc. 3. no. 51.