Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Csernelháza, kastély (Koppány Tibor)

Koppány Tibor CSERNELHÁZA, KASTÉLY Azonossági szám: 49. A falu neve attól a Csernél nevű nemestől származik, aki, miután apja, a Vas megyei Karakó királyi várának jobbágyságából, azaz fegyveres szabad harcos helyzetéből kiemelve, IV. Béla királytól megkapta az akkori Gólya-Damonyát, ott házat építtetett. Csernél, vagy ahogyan akkor írták, Chernél 13. századi házának helye a legújabb korig Sopron megye területére esett - Csernelháza a megyehatár 1951-ben történt rendezéséig oda is tartozott, csak azóta Vas megyei település. Csernelháza és a Chernél család története a középkor óta azonos. A család Sopron és Vas megyében elterülő birtokainak központja mindig is itteni nemesi udvarháza volt. Kastély a 16. század folyamán, a török veszély következtében épült belőle. A rá vonatkozó nagyon kevés adat között az egyik legelső 1585-ből maradt meg, ekkor keltezte oklevelét itt Chernél Tamás nádori ítélőmester, vagyis a nádori bíróság legfőbb bírája. Chernél Tamás eszerint jogban jártas, minden bizonnyal külföldi egyetemen jogot tanult ember volt. Az volt már apja, Ambrus is, aki 1549-től a nádori hivatal főbírája. Családjuk tagjainak ilyen irányú képzettsége középkori hagyományokra nyúlik vissza. Már a 13. századi első családi házat felépítő Csernel-Chernel fia, az 1361-1368 között szereplő István is Bebek István országbíró ítélőmestere volt. Az ő szintén István nevű fia Kanizsai István királyi ajtónállómester és somogyi ispán familiárisaként 1397 és 1400 között somogyi alispán volt. A család tagjai tehát a jómódú középnemesi réteg tagjaiként országos főméltóságok bizalmi emberei, akik közül számtalan jogász került ki.

1 A kastély ezt követő említése 1610-ből származik, ez is egy a kastélyban kelt oklevél dátumában maradt fenn. Az oklevél egyébként azt a Chernél Istvánt említi (feleségével, Perekedy Zsuzsannával együtt), aki az előzőekben szereplő Tamás fia volt, és 1625-ben töltötte be a nádori ítélőmester tisztségét. 0 tehát az egymást követő nemzedékek harmadik tagja ebben a tisztségben.

2 A kastély építéséről eddig nem került elő adat, feltételezhető azonban, hogy azt a 16. század közepén élt Chernél Ambrus emeltette. 1615-ben mindenesetre már rossz állapotban volt, mert fiai, az említett Tamás, György és Pál 140 forint kölcsönt vettek fel rezidenciájuk restaurálására Egerváry István pápai provizortól. 1621-ben Chernél Pál keltezett levelet a kastélyból, 1638-ban pedig özvegye lakott abban. 1639-ben Pál fia, György Sopron megye hatósága előtt tiltakozott az ellen, hogy az ő saját pénzén épített hídját, amely kastélya előtt van, mindenki elkerüli, hogy ne kelljen vámot fizetni érte. Chernél György 1644-ben, amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata elfoglalta a királyi Magyarország nagy részét, az ő pártjára állt, amiért a bécsi udvar elkobozta birtokait és kastélyát, s azt III. Ferdinánd Esterházy Dánielnek adta. A hadjáratot lezáró linzi béke azonban visszaállította a korábbi rendet, s a kastély visszakerült Chernél György birtokába. A 17. századból több ismert adat egyelőre nincs a kastélyról.

3