Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Csepreg, Szent Katalin-templom (Haris Andrea, Ivicsics Péter)

Haris Andrea CSEPREG, SZENT KATALIN-TEMPLOM Azonossági szám: 55. A Csepreg, Kossuth Lajos utca 67. alatti épület eredetileg egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom volt, nyugaton toronnyal, majd további, nyugati irányú, kétszintes bővítménnyel. Az egykori templomot kétszintes lakóházzá alakították át, a szentély földszintjén egy római katolikus kápolna működik. (182-184. kép) Az épületen 1987 nyarán folytattunk külső kutatásokat P. Hajmási Erikával. Az irodalmi adatok szerint 1570 előtt már két evangélikus lelkésze volt Csepregnek, az egyik a Szent Miklós-templomban, a másik pedig a Magyar utcában.

1 Ez az első adat arról, hogy a településen a Szent Miklós-plébániatemplomon kívül más templom is létezik; a mi épületünkkel megegyező helyen. 1592-ben a Magyar utcában lévő kápolna helyébe új templomot építettek, amely „gót tornyú, gerendás" épület volt.

2 A templom hajóján és szentélyén datálható középkori részletformák nem voltak feltárhatók. A jelentős pusztulás miatt a hajó eredeti nyílásaiból egy sem maradt fenn. A feltárt törtkő falazat és az egykori déli kapu küszöbköve a templom középkori eredetére utal, de ezekből a részletekből annak pontos építési kora nem dönthető el. A toronybelsőkben feltárt, a falazattal egyidős résablakok formái inkább a 15. századra utalnak, de alkalmazásuk főként a forma általánossága miatt a 16. század végén sem zárható ki. Az épület alapozási feltárásainál azonban olyan szabálytalanságok voltak megfigyelhetők, amelyek arra utalhatnak, hogy a mostani felmenő falaiban álló templomot egy korábbi épület megelőzte. A 16. század végét megelőző, feltételezett templom építési korát, alaprajzát nem ismerjük. (Közelebbi meghatározását az épület belsejében végzett kutatás, főként régészeti feltárás teheti lehetővé.) A csupán részleges kutatás után a történeti adatokra alapozva az valószínűsíthető, hogy az épület jelenlegi formájában a 16. század legvégén épült. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, támpillérekkel megerősített szentélyű templom volt, a nyugati homlokzat előtt négyzetes toronnyal. (A torony lezárását, sisakját nem ismerjük.) 1621-ben a templomon jelentős károk eshettek. A korabeli források szerint a városra támadó császári seregek felégették a települést. A támadáskor az alsóvárosiak a Szent Katalin-templomba menekültek, főként a toronyba.

3 A torony akkor tehát erős, védelmet nyújtó építmény volt. A templom pusztulása pedig inkább csak leégését, fa szerkezeteinek pusztulását jelentheti; az épületnél pusztulási és égési rétegeket, részleteket nem találtunk. A Szent Katalin-templomot 1652-ig birtokolták az evangélikusok, amikor is kiűzték belőle a lelkészt, és a katolikusok kezébe került. Az első canonica visitatio, amely érdemben beszél a Szent Katalin-templomról, 1659-ből származik.

4 Leírja a főoltárt, a tabernákulumot, és két harangról emlékezik