Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)
Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Celldömölk, középkori bencés apátsági templom romjai (Kozák Károly, Lővei Pál)
gyen a karzat, vagy a boltozat felett feltételezett lakrész. Ez egyelőre csak feltevés, amit később régészetileg esetleg igazolni lehet. Hasonló megoldásokat ismerünk Prágában, Freibergben és a deventeri püspöki palota feltárásával kapcsolatban is felmerült hasonló lehetőség. Ennek a kérdésnek tisztázása talán választ ad arra a régebben felvetődött kérdésre, hogy a celldömölki, középkori apátsági templom hasonló volt-e a deákihoz (Diakovce, Szlovákia), voltak-e lakható helyiségek a templom boltozata felett. A templom építéstörténetével kapcsolatban még a szentély gótikus átépítéséről teszünk említést. A meglevő falmaradványok vizsgálata alapján azt a megfigyelést tettük, hogy a torony és a gótikus szentély építőanyagában és a falszövetében nagy hasonlóság mutatkozik. Ennek alapján feltételezhető, hogy a két építkezés időpontja nem esett túlságosan messze egymástól, s így egyetértünk a régebbi kutatók azon megállapításával - amelyet elsősorban a szentély vakárkádjaiban egykor jól látható falképek vizsgálata alapján tettek -, hogy a gótikus szentély a 13-14. század fordulója táján készülhetett el. 16 Ekkor készülhettek a sokszögzáródásúvá alakított szentély külső szögleteinél látható támpillérek a gótikus boltozat építésével kapcsolatban. 17 (Az Árpád-kori templomok millenniumi helyreállítási programja keretében 2000ben konzerválták a romokat. 18 ) JEGYZETEK 1. OMMIK IV. 1896. 128.; [Az apátság 1252-ben tűnik fel először az oklevelekben, apátját ekkor Jakabnak nevezték: Hervay 2001. 487. (Szerk.)] 2. Baranyainé 1944. 167.; [Kegyurai 1252-ben Tamás fia Márton és Merse fiai, Gergely és Fábián voltak: Hervay 2001. 487. (Szerk,)] 3. Rómer Flóris: Régi falképek Magyarországon. Bp. 1874. 9-12. 4. Baranyainé 1944. 167. 5. Baranyainé 1944. 167. 6. Az 1698-ban említett fatorony alatt természetesen csak az emeleti részeket, valószínűleg a legfelsőt érthetjük. (Vasvármegye 1898. 291.) 7. Szabó László: Az árpádkori magyar építőművészet. Bp. 1913. 196. 8. Az OMvH könyvtárában, a MOB iratai között megtalálható Czobor Béla jelentése (1901.224. sz.), amely foglalkozik a celldömölki romokkal és a szentély freskóival is. 9. Baranyainé 1944. 171. 10. Kozák 1961. 4-5. kép; Az érem meghatározásáért Huszár Lajosnak mondok köszönetet. Hasonló érmek előkerültek a budai vár ásatása során: Huszár Lajos: A budai várpalota ásatásainak éremleletei. BpR XVII. Bp. 1956. 216. 11. Celldömölkön és környékén már eddig is találtak római leleteket: Kozák 1961. 13. jegyzet. 12. Az e kérdésben Henszlmann Imre (Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stílű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Bp. 1876. 119.) és Baranyainé dolgozataiban mutatkozó, ellentétes adatok tisztázódtak, a gótikus szentélyt valóban megelőzte egy korábbi, félköríves szentély. 13. Baranyainé 1944. 170. 14. A győri Püspökvár lépcsős folyosóját a szerző egy 13. századi lakótorony maradványának tartotta: Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár történetéhez. Arrabona 3 (1961) 33-55. -A szerkesztő'megjegyzése: Az épületegyüttes az újabb, az 1980-as években folytatott kutatások során azonban 14. századinak bizonyult: László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata. Arrabona 38. Győr 2000. 100. 15. OMMIK IV. 1896. 376.
