Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Celldömölk, középkori bencés apátsági templom romjai (Kozák Károly, Lővei Pál)

Kozák Károly CELLDÖMÖLK, KÖZÉPKORI BENCÉS APÁTSÁGI TEMPLOM ROMJAI Azonossági szám: 54. Az apátság alapításának pontos idejét nem ismerjük, felszentelését az egyik munkában 1252-re teszik.

1 Baranyai Béláné szerint valószínű, hogy a 13. század első felében alapította a kemenesaljai Merse család, családi monostorának.

2 Rómer Flóris idézi Fuxhoffer azon véleményét, hogy az ős monostornak, vagy a monostort kerítő várnak nyomait a közeli Sághegyen kell keresni, ahol a II. Béla király kívánságára megkezdett építmény soha sem készült el. Rómer okleveleket említ, amelyekben különböző alakban találkozunk Dömölk nevével, valamint megtudjuk azt is, hogy az apátságot a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelték: „Conventus monasterii de Demenk" (1318); „Comes et nobiles jobbagiones eclesiae de Demenk" (1325); „Georgius Abbas Beate Marie Virginis de Demek" (1334); „conventus de Demeulch". Még egy történeti adatot említ, amely szerint a Hunyadiak alatt Dömölk templomában rögtönzött országgyűlést tartottak.

3 Az apátság a 16. század elején Pannonhalma fiókapátságává vált. E nehéz időkben a kolostor szerzeteseinek száma erősen csökkent, a környék lakosságának jelentékeny része luteránus hitre tért.

4 A század közepe táján az apátságot a török közelsége miatt megerősítették, és Sárvár előváraként kívánták felhasználni. A Bécs ellen erre vonuló törökök elől a régi csodatevő Mária-szobrot a Csallóközbe vitték, ahonnan csak a 18. század elején hozták vissza. A 17. század végén a kolostor épülete romos, az 1698. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a rendtagok három kis cellát építettek a templom boltozata és teteje közé. Baranyainé szerint az oltárral is történhetett valami baj, mert az említett jegyzőkönyv szerint hordozható oltárlappal („ubi celebratur cum portable") miséztek.

5 1698-ban a templomnak fatornya volt, a tetejét zsindely fedte.

6 1787 óta istentiszteletet sem tartottak már a régi templomban, mert időközben felépült a ma is álló, új apátsági templom és kolostor. A középkori templom tornyának alját (előtornácát) 1784-1834 között „sírboltul" (minden bizonnyal halottasház értendő helyette) használták. A templom déli oldalán az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint temető volt. 1803-ban a templomot zsúpszalmával fedett gazdasági pajtaként említik,

7 amelynek roskadozó tetejét 1844-ben lebontották, majd hasonló sorsra jutott 1849-ben a templom boltozata feletti öt szoba is.

8 Egy másik adat szerint ez csak 1860ban következett be, amikor a hajó északi és déli falába egy-egy nagy, szekérbejárónak is alkalmas ajtót törettek, zsúptetővel lefedve csűrré alakították. Ekkor még látta Rómer Flóris a szentély gótikus vakárkádjainak falfestményeit. A templomrom még 1936ban is azt az állapotot mutathatta egy Baranyainé idézett munkájában közölt felmérés szerint,

9 amint az a 19. század második felében végrehajtott bontás és alakítás után állott. Azóta omlottak le a hajó falai csaknem teljes mértékben, s az 1960. évi kutatáskor már csak a torony és a szentély romjai álltak. (150-153. kép)