Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Bük, római katolikus templom (M. Kozák Éva)

A ma álló szentély a román részletek felhasználásával épült. A támpilléres szentély támfalai kívül ráépültek a poligonális szentélyre. A szentéi y záradékban másodlagosan elhelyezett, román kori faloszlopokra másodlagosan gótikus stílusú tagozatokat faragtak. A diadalív oszlopait lefaragták, és a gótikus boltozatot tartó konzolokat építettek be, ezek megmaradtak a bordaindításokkal együtt. A kutatás során a szentély alatti, 17. századi kriptából kerültek elő ehhez a típushoz tartozó bordák (51.45-48. kat. sz.; 142-146. kép). A bordaindítások fekvéséből megállapítható, hogy a szentély csillagvagy hálóboltozatos volt; pontos rendszere ma már meghatározhatatlan. A szentélyt három középkori ablak világította meg. A már említett, másodlagosan felhasznált, román kori ablak mellett két új, gótikus is volt; ez utóbbiakat a 19. század második felében történt építkezéskor átalakították. A három fent említett, elszedett faragvány közül kettő azonos méreteket mutat (51.52-53. kat. sz.); eredeti helyüket nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy a sekrestyébe vezető bejárat kőkeretéhez tartoztak. Végezetül megemlékezünk a gótikus szentély falán feltárt szentségfülkéről, amely egyszerű, falba mélyülő szekrénnyel épült. Egyetlen kőtömbből faragott kőkerete felül függönyívvel zárul. A fülkét befalazott állapotban találtuk, a „J.I." (Jankovich Izidor) monogramos téglák alapján a 19. századra tehetjük megszüntetését. A befalazásból előkerültek a szekrény külső, faragványos részeinek töredékei. A keret profilja három lapos párnatagból és a köztük mélyülő vájatokból áll. A szekrény felső zárását három egyenlő szárú kereszt képezte, ezeknek csak lenyomata maradt meg.

30 A templom gótikus építkezésének keltezésével kapcsolatban idéznünk kell az 1766. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvet: „A büki templom struktúrája szilárd anyagból lett megépítve Szt. Kelemen pápa tiszteletére 1408-ban." A hajó déli falán, a barokk kápolna nyugati oldalánál renoválási évszám került elő, felirata: ANNO MCCCC RENO; a reno az anno szó alatt helyezkedett el, így az évszám mellett további számoknak is volt hely. A felirat 1658-ban készült. Az alapjául szolgáló információ valószínűleg hagyomány. A felirat adhatott támpontot a diadalív festett kronosztikonjához is. A gótikus építészeti részletek alapján azonban az építkezésre nem a 15. század elején, hanem a közepén került sor.

31 A kutatás nyomán rekonstruált, 13. századi, késő román stílusó templom jelentős értéket képvisel a magyarországi, román kori, falusi építészetben. Több fontos részlete levezethető két fontos, a közelben található, nemzetségi templom - Ják és Sopronhorpács

32 - formáiból. A művészettörténeti kutatás rámutatott, hogy Jakon egyes részleteken 12. századi, olaszos motívumok is megtalálhatók, de elsősorban a burgundi eredetű korai gótika és a normandi elemek dominálnak az épületen,

33 amelyek a 13. század eleji, délnémet egyházi építészet (Bamberg, Georgenchor; Regensburg) közvetítésével kerültek Magyarországra. Marosi Ernő véleménye, hogy a Raj na-vidékről ideérkező stílusból a gótikus jelleg kevésbé érvényesült, inkább a román stílusréteg mutatható ki a jáki templomon és a környezetében emelt, kisebb egyházi épületeken.

34 A büki templom építészeti részleteit gyakorlott kőfaragók készítették, akik a 13. századra jellemző stílusjegyeket jól ismerték. Ezeket nem másolták, hanem önálló elképzelés alapján alakították ki az építészeti részleteket az épületen. A templom építése a 13. század második negyedére tehető, a tatárjárás után fellendülő építkezések idejére. Az építtető a tehetős Büki család. Ragaszkodásuk az ősi templomhoz erős maradt, mert a három részre tagolódott falu a késői középkorban is ezt az épületet használta.

35