Lővei Pál: Vas megye 1. Vas megye műemlékeinek töredékei 1. Belsővat - Kőszegszerdahely (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 5. Budapest, 2002)

Tanulmányok – a töredékek katalógusai - Bük, római katolikus templom (M. Kozák Éva)

M. Kozák Éva BÜK, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Azonossági szám: 51. Vas megyében, Szombathelytől északnyugatra, a nyugati országhatár közelében fekszik a korábban Sopron megyéhez tartozott Bük község.

1 A település szélén (Petőfi Sándor utca 9.) áll a Szent Kelemen pápa és vértanú tiszteletére szentelt plébániatemplom. Az épület átalakított formájában is a középkori román építészet értékes emléke.

2 (95-97. kép) A szakirodalomban a templomra vonatkozóan kevés anyag áll rendelkezésünkre. Ennek fő oka, hogy a 18-19. századi átépítések során a középkori részleteket átformálták vagy lebontották. A Sopron megyével foglalkozó monográfiák

3 általában a falura és annak birtokosaira, a Büki családra vonatkozóan értékes adatokat nyújtanak, de a templomról nem tartalmaznak közlést; kivétel Csatkai Endre munkája,

4 amely a történeti áttekintés mellett a templom építészeti leírását is tartalmazza. A szerző felfigyelt a román kori részletekre, és ezek alapján az épület korát az 1250-1300 körüli időre feltételezte. A köríves záródású diadalív latin nyelvű, feliratos tábláját, amelynek a szövegében rejtett római számjegyek adják ki az 1408-as évszámot, az átalakításra utaló adatnak ítélte. Felismerte, hogy a templom építészeti értéke az átlag falusi templomén túlnő. Genthon István topografikus munkájában röviden írt a templomról, és építési idejét a szentély és a diadalív alapján az 1250 körüli évekre helyezte.

5 Entz Géza Vas megye gótikus műemlékeivel foglalkozó tanulmányában kiemelte, hogy a büki templom diadalívét kora gótikus, ciszterci jellegű bimbós oszlopfők tartják, és ez a ciszterépítkezés tatárjárás utáni elterjedésére utal.

6 (98-99. kép) A magyarországi román kori építészetet összefoglaló munkákból teljesen hiányzik a büki római katolikus templom említése. így az épület gazdag eredményekkel járó kutatása késő román kori egyházi építészetünk falusi emlékeit jelentős értékkel bővítette. A történeti adatok tanúsága alapján Bük község eredetileg a locsmándi várbirtokhoz tartozott.

7 A faluról fennmaradt első okleveles említés 1265-ből származik, amikor Büki Pál fia Istvánt említik. Néhány évvel később „Ponith" és „Pomog de Byk", már mint a soproni vár jobbágyai szerepelnek egy oklevélben.

8 A Büki család - amelyről a 14. századi oklevelekben birtokügyletek kapcsán nyerünk adatokat - vagyoni alapját már a 13. század első felében megvethette; jelentős anyagiakkal kellett ugyanis ahhoz rendelkeznie, hogy falusi viszonylatban ennyire igényes egyházi épületet tudott emeltetni. A család jelentőségére utal, hogy tagjai közül Büki Herbard mester (Magister Herbardus filius Dominici de Buuk) 1381-ben Vas megye alispánja.

9 Bük a 15. században már három falut foglalt magába. A három település egy templomot bírt, minden kétséget kizáróan az ősi falu rendelkezett egyházi épülettel (Egyházasbük).

10