Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - II. A régészeti feltárások megfigyelései

tásának épülettörmelékét tartalmazták, amelyből számos kőfaragvány is napvilágot látott.

44 Az ezekből a rétegekből feltárt idomtéglák egy darab kivételével egy különálló kisebb idomtéglacsoport töredékei. Az idomtéglák keltezése szempontjából igen jelentős, hogy az /. díszudvar nyugati épületszárnya alagsorában feltárt kemencék tűzterének falazatából is kiemeltek egy töredéket. 45 (100.449 kat. sz.) A kemencék az épület fűtését szolgálták és a feltárások a Mátyás-korra keltezték készítési idejüket.

46 Az I. díszudvar nyugati oldalán álló helyiségekben és az I. szárazárokban szétszórva 31 darab idomtéglát tártak fel.

47 Az összes töredék a királyi palota pusztulásának és bontásának törmelékét tartalmazó feltöltésekből származik, amelyek közül a legkorábbi is törökkori volt. A Csonkatoronyban 3 darab idomtéglát leltek, olyan késői betöltésben, amelyben 19. századi kerámiát is találtak.

48 A déli rondella ásatásain 21 darab idomtéglát tártak fel.

49 A rondella belsejében egy korábbi elővédmű kapujának falai maradtak meg, amelyet a rondella készítésekor bontottak le, farkasvermét és alapfalait pedig feltöltötték. Egy itt előkerült majolika tál segít a keltezésben. Eszerint az 1530-as években készült a feltöltés, amelynek legfelső rétegében találtak egy idomtégla töredéket. A többi tégla efölötti rétegekben feküdt, amelyeket a törökkorban és a XVIII. században azért hordtak ide, hogy a rondella falát erősítsék. Az északi előudvar ásatásain 1973-tól 1987-ig 21 lelőhelyen 63 darab idomtéglát találtak. Ezen a területen nem számolhatunk azzal, hogy a téglák olyan épület omladékában feküdtek, amelyet eredetileg díszítettek, ide már csak a pusztulás utáni feltöltések során kerülhettek töredékek. Azt láthatjuk a lelőhelyeket feltüntető térképen, hogy az előudvarban talált téglák többségét a II. szárazárokhoz közelebb eső részen tárták fel. (2. kép) A fentiekben már említettük, hogy a II. szárazárok omlásrétegét sokszor felhasználták a későbbi építkezéseknél és földmozgatásoknál. Az előudvarban feltárt téglák többsége tehát valószínűleg a II. szárazárokból származik. Sajnos az ásatások hiányos megfigyelései és dokumentációja miatt mindössze három lelőhelyen tudhatunk meg néhány adatot a téglákról. A legtöbb töredéket, 34 darabot a 80/9. számmal jelölt középkori pincehelyiség szelvényében tárták fel.

50 A pince belsejét kétrétegű feltöltés fedte, amelyben az alsó a ház építésekor keletkezett. Ezen feküdt egy újabb feltöltés, amely a pince falkoronái fölött továbbhúzódott. Ebben a feltöltésben találták az idomtéglákat. Rengeteg egyéb szemetet is tartalmazott ez a réteg, polichrom kályhacsempéket, kőfaragványokat, szobortörzset, majolika edényeket. A leletanyag alapján úgy tűnik, hogy a betöltésből előkerült tárgyak többsége a királyi palota valamelyik pusztulásához köthető. Mivel törökkori lelet nem került innen elő, ezen feltöltés 1526 és 1541 között készülhetett. A pinchelyiséghez közeli, 74/47. számú gödörből 6 darab idomtégla került elő.

51 A gödröt a törökök töltötték meg szeméttel. Sok vaseszközt, ágyúgolyókat, puskacsöveket és üvegtöredékeket vetettek itt a téglákkal együtt szemétre. A „szobortemetőt" magába rejtő 74/4. számú pincében is találtak egy idomtégla töredéket.

52 Annyi megállapítható, hogy ez a töredék nem feküdt a szobrokkal azonos rétegben. Amíg a szobrok a pincét betöltő agyagos rétegben és az alatt kerültek elő, addig az idomtéglát az efölötti épülettörmelékes feltöltésben tárták fel. A réteg koráról azonban semmit sem tudhatunk meg a dokumentációból.