Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)
A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - Összefoglalás
udvar művészete felé. 120 Ehhez járul az idomtéglák közvetlen észak-itáliai eredete. Sajnálatos, hogy vizsgálatainkkal nem sikerült uralkodóhoz kötni készíttetésüket, hiszen így könnyebb lenne az itáliai származás kutatása is. Az hogy a korszak mind művészeti, mind szellemi kötődése Itáliához erős volt köztudott tény. 121 Nem szükséges különösebben fejtegetnünk a budai olasz kolónia jelentőségét, sem a királyi udvarban szerepet vállalt olasz főpapok és polgárok közvetítő hatását, sem a magyar egyházi felső- és középréteg itáliai tanultságát. 122 A budai idomtéglák az építészetben jelenítik meg ezt a kötődést. 123 Különösen érdekes ez a palota reneszánsz átépítésének fényében. Nem Mátyás király volt az első és egyetlen uralkodó, aki a középkori székváros királyi rezidenciájának kiépítéséhez itáliai mintákat követett, sőt itáliai mestereket alkalmazott. Éppen ezért azt is látnunk kell, hogy a reneszánsz Itálián kívül először Budán megjelent motívumkincse nem volt teljesen idegen a királyi udvarban. Hiszen az idomtéglák számos olyan klasszikus eredetű mintát használtak fel, amelyeket a reneszánsz faragványokon láthatunk viszont. A budai királyi palota építészetének többszörös itáliai kötődése igen figyelemreméltó tény, amely jelentősen kell, hogy befolyásolja a királyi udvar művészetéről alkotott képünket. Nem szabad azonban figyelmenkívül hagynunk azt sem, hogy amig a Mátyás-kori reneszánsz építészet példaadónak bizonyult mind Magyarország, mind a környező királyságok építészete számára, a budai idomtéglaépületek, a kutatás mai tudása szerint, semmiféle hatást nem gyakoroltak környezetükre. Nem ismerünk sem Magyarországról, sem az Alpoktól északra máshonnan itáliai stílusú téglaépületet a korszakból. Ezért a budai idomtéglából épült paloták az „internacionális" dinasztikus politikát folytató és „internacionális" kapcsolatokat ápoló budai királyi udvar egyedi művészeti alkotásaiként értékelendők. Az idomtéglák és a Mátyás-kori reneszánsz az épületek utóéletében is kötődnek egymáshoz. A régészeti feltárások alapján joggal feltételezhetjük, hogy a reneszánsz átépítés idomtéglákból készült palotákat is érintett. E téren a budai idomtéglák részben osztoztak tehát itáliai társaik sorsában, az új stílusú átalakítás itt is elbontott téglahomlokzatokat, ahogy számtalan esetben Észak-Itáliában. ÖSSZEFOGLALÁS A Budán feltárt idomtéglák a királyi vár építészeti töredékeinek jelentős részét alkotják. A mintegy 800 darab töredék többsége egy korszak alkotása, mégis szerény maradványai csupán hajdani paloták rég elbontott, újból felhasznált, majd megint lerombolt köveinek. Az első csoporton kívül jóval kevesebb téglából álló, kisebb csoportokat is meghatároztunk egy-egy épület omladékai között, amelyek más műhelyek alkotásai. Ebben a munkában részletesen igyekeztünk bemutatni és megvizsgálni a töredékeket. Reméljük, hogy sikerült az elpusztult budai királyi palotánkról alkotott képet gazdagítani, még ha ma már csupán homályosan jelenhetnek meg előttünk a középkori főváros királyi rezidenciájában az itáliai mesterek alkotta paloták.
