Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - Összefoglalás

udvar művészete felé. 120 Ehhez járul az idomtéglák közvetlen észak-itáliai eredete. Sajnálatos, hogy vizsgálatainkkal nem sikerült uralkodóhoz kötni készíttetésüket, hi­szen így könnyebb lenne az itáliai származás kutatása is. Az hogy a korszak mind művészeti, mind szellemi kötődése Itáliához erős volt köztudott tény. 121 Nem szükséges különösebben fejtegetnünk a budai olasz kolónia je­lentőségét, sem a királyi udvarban szerepet vállalt olasz főpapok és polgárok közvetítő hatását, sem a magyar egyházi felső- és középréteg itáliai tanultságát. 122 A budai idomtéglák az építészetben jelenítik meg ezt a kötődést. 123 Különösen érdekes ez a pa­lota reneszánsz átépítésének fényében. Nem Mátyás király volt az első és egyetlen ural­kodó, aki a középkori székváros királyi rezidenciájának kiépítéséhez itáliai mintákat követett, sőt itáliai mestereket alkalmazott. Éppen ezért azt is látnunk kell, hogy a rene­szánsz Itálián kívül először Budán megjelent motívumkincse nem volt teljesen idegen a királyi udvarban. Hiszen az idomtéglák számos olyan klasszikus eredetű mintát hasz­náltak fel, amelyeket a reneszánsz faragványokon láthatunk viszont. A budai királyi pa­lota építészetének többszörös itáliai kötődése igen figyelemreméltó tény, amely jelentő­sen kell, hogy befolyásolja a királyi udvar művészetéről alkotott képünket. Nem szabad azonban figyelmenkívül hagynunk azt sem, hogy amig a Mátyás-kori reneszánsz építészet példaadónak bizonyult mind Magyarország, mind a környező ki­rályságok építészete számára, a budai idomtéglaépületek, a kutatás mai tudása szerint, semmiféle hatást nem gyakoroltak környezetükre. Nem ismerünk sem Magyarország­ról, sem az Alpoktól északra máshonnan itáliai stílusú téglaépületet a korszakból. Ezért a budai idomtéglából épült paloták az „internacionális" dinasztikus politikát folytató és „internacionális" kapcsolatokat ápoló budai királyi udvar egyedi művészeti alkotásai­ként értékelendők. Az idomtéglák és a Mátyás-kori reneszánsz az épületek utóéletében is kötődnek egymáshoz. A régészeti feltárások alapján joggal feltételezhetjük, hogy a reneszánsz átépítés idomtéglákból készült palotákat is érintett. E téren a budai idomtéglák részben osztoztak tehát itáliai társaik sorsában, az új stílusú átalakítás itt is elbontott téglahom­lokzatokat, ahogy számtalan esetben Észak-Itáliában. ÖSSZEFOGLALÁS A Budán feltárt idomtéglák a királyi vár építészeti töredékeinek jelentős részét al­kotják. A mintegy 800 darab töredék többsége egy korszak alkotása, mégis szerény ma­radványai csupán hajdani paloták rég elbontott, újból felhasznált, majd megint lerom­bolt köveinek. Az első csoporton kívül jóval kevesebb téglából álló, kisebb csoportokat is meghatároztunk egy-egy épület omladékai között, amelyek más műhelyek alkotásai. Ebben a munkában részletesen igyekeztünk bemutatni és megvizsgálni a töredékeket. Reméljük, hogy sikerült az elpusztult budai királyi palotánkról alkotott képet gazdagí­tani, még ha ma már csupán homályosan jelenhetnek meg előttünk a középkori főváros királyi rezidenciájában az itáliai mesterek alkotta paloták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom