Horler Miklós: Budapest 1. budai királyi palota 1. Középkori idomtégla töredékek (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1995) (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 4. Budapest, 1998)

A budai királyi palota középkori idomtégla töredékei - VI. Az első csoport - 1. A töredékek értelmezése, rekonstrukciós kísérletek - Ablakok

fiiját alkották, míg mások az ablak körüli díszített sávhoz tartoztak, de mivel mind a béllet elemeiből, mind a díszített sávból többféle típus áll rendelkezésünkre, nem tudjuk megállapítani, melyik elem melyikhez illeszkedett. Nincs olyan méret, amely ezt elárulná. Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes típusoknál még a pontos funkció sem határozható meg. Nem tudni például, hogy egyes díszített sávokhoz tartozó elemek ablakot díszítettek, párkányhoz tartoztak, vagy falfelületeket borítottak-e be. Mindezek előrebocsátása után foghatunk a rekonstrukciók tárgyalásába. A fentiekben vázolt nehézségek miatt azt a módszert követtük, hogy az ismert funkciójú elemeket egymás mellé helyeztük, amelyben néha méreteik is segítségünkre voltak. így legtöbbször rekonstrukciós változatokat kaptunk, amelyek sajnos nem szolgáltatják az eredeti, egyedi épület látványát, de kárpótolnak azzal, hogy azok jellegét magunk elé képzelhetjük. Az eredeti épület négyféle alkotórészével foglalkoztunk: a párkányokkal, illetve a hozzájuk tartozó díszítéssel, a homlokzatot tagoló falpillérekkel, az ablakokkal, valamint a faltagoló oszlopokkal és boltozati elemekkel. Ablakok (100.2-360. kat. sz.) Ablakokhoz rendelhető elemet bőven találunk a vizsgált anyagban, a sok változat között nem lehetséges pontos, egyedi összeállításokat készíteni, csupán rekonstrukciós változatokat képzelhetünk el. (27-29. kép) Az ablakok legbelső része, ahol a tokhornyot képezték ki, egyszerű elszedett elemekből állt. Kétféle méretben ismerünk ilyen elemeket, ezek közül a kisebb fajtából szinte a teljes ablak elemei megvannak: a szár- és ívelemek, valamint a könyöklőpárkány (100.2-14. kat. sz.). (26. kép.) A nagyobb méretű ablak elemeit ezek analógiájára képzelhetjük el, mivel ebből csak szárkőelemmel, illetve ívelemek töredékeivel rendelkezünk (100.16-20. kat. sz.). A belső elemeket különféle tagozott béllet- és díszített elemek vették körül: vakmérmuves vagy növényi ornamentikával borított burkolólapok (100.105-124. kat. sz.), kis háromnegyed oszlopok (100.46-76. kat. sz.), kúszóleveles ívek (100.279-292. kat. sz.), elszedett profilok (100.21-45. kat. sz.), csavart hengertagelemek (100.293-305. kat. sz.). A legnagyobb számban a díszített burkolólapok kerültek elő. Ezek az ívelt elemek azonban egyáltalán nem biztos, hogy csak ablakokhoz tartozhattak. Kapu körül éppúgy elképzelhetjük őket, mint árkádívek szélein. Valójában megállapíthatatlan, hogy melyik hová tartozott, csak azok a darabok kivételek, amelyeknek egyenes párjai is ismertek, mivel így együtt csak ablak körül helyezhetők el. Csoportosításukkal azért megpróbálkozhatunk. A legnagyobb méretű elemeken önálló mintákat láthatunk: hétágú sugárkoszorút (100.121-123. kat. sz.), hatszirmú rozettát (100.119-120. kat. sz.), négy összekapcsolt palmettát (100.118. kat. sz.), illetve negykarejos vakmérmuves mintát (100.162-171. kat. sz.). Ezeknél valamivel kisebbek egy átlósan elhelyezett négyzetekben karéjokkal díszített ív elemei (100.150-161. kat. sz.). Fele akkora szélességűek azok a vakmérmuves, valamint indadíszes burkolólapok, amelyekből egyenes elemekkel is rendelkezünk (100.107-115.; 100.146-149. kat. sz.), és még ennél is keskenyebb egy vakmérmuves ív (100.145. kat. sz.). Ezenkívül néhány elem pontos méreteit nem ismerjük és ezért nem is csoportosíthatjuk ezeket. Rekonstrukciós elképzeléseinkben biztos ismeretek híján akármelyiket elhelyezhetjük, akár többet is egy ablak körül. A díszített