Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)
A sopronhorpácsi plébániatemplom töredékeinek kőzettani vizsgálata (Kertész Pál)
Egyszerűsített korbeosztás A kőelemek között meghatározott kőzetfajták ÚJKOR Kainozoikum Negyedidöszak Holocén Pleisztocén ÚJKOR Kainozoikum Harmadidőszak Pliocén levantei ÚJKOR Kainozoikum Harmadidőszak Pliocén pannóniai (pannon) pannon homokkő ÚJKOR Kainozoikum Harmadidőszak Miocén szarmata ÚJKOR Kainozoikum Harmadidőszak Miocén bádeni lajta mészkő ÚJKOR Kainozoikum Harmadidőszak Miocén kárpáti ottnangi eggenburgi ÚJKOR Kainozoikum Harmadidőszak Oligocén felső alsó ÚJKOR Kainozoikum Harmadidőszak Eocén KÖZÉPKOR Mezozoikum Kréta KÖZÉPKOR Mezozoikum Jura maim dogger Ii ász KÖZÉPKOR Mezozoikum Triász ÓKOR Paleozoikum Perm Karbon Devon Szilur Kambrium ŐSKOR Archeozoikum A meghatározott kőzetek a földtani kortáblázatban A kőzet szabad szemmel sárgás színű, érdes felületű, melyben szabad szemmel is felismerhetők a különböző ősmaradványok, melyek közül az ún. lithotamniumok a leggyakoribbak. A kőzet porozitása és a kőzetet alkotó te/c/íkristályok jó hasadása miatt maga is jól faragható, hasítható. Mikroszkóp alatt jól megfigyelhetők a kőzetet alkotó maradványok, egyes a tengerpartról behordott törmelékszemcsék és a kőzet jelentős porozitása. A durva mészkövek e fajtája a Dunántúl több helyén, sőt a horvátországi Várasd környékén is található, de legvalószínűbb bányahelye a ma nagyrészt Ausztriához tartozó Lajta-hegység területén lehetett. A rendelkezésre álló adatok alapján a bányahely nem állapítható meg.