Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - Jegyzetek

123. Tóth 1983. 425. 124. Rácz Endre: Ják. Bp. 1973. 93. kép. 125. Marosi 1984. 343, 345. kép. 126 Gerevich 1938. 137. 127. Dercsényi 1972. 120. kép; Marosi 1984. 109; vö. Tóth 1983. 423-424. 128. Marosi 1984. 115 o., 379. kép. 129. Marosi 1984. 384, 385. kép. 130. Csemegi József: A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Bp. 1955. 68; Bogyay 1943. 39, 40. kép. 131. Valter 1984. 142., Bogyay 1943. 69. 132. Bogyay 1943. 65. 133. Marosi 1984. 383, 387. kép. 134. Bogyay 1943. 40.kép. 135. Dercsényi 1970. 75; Pannónia Regia 1994. 183-186. 136. Tóth 1983. 425. 137. Tóth 1983. 425.; Lux Géza: A zsámbéki templomrom. Bp. 1939. 13, 29, 31, 35; Csemegi József: A budavári koronázó főtemplom déli keleti kapuja. Történetírás 1937. XXI. tábla; Guzsik Tamás: Die Werkstattbeziehungen der romanischen Kirche von Zsámbék. in: Forschungsfragen der Steinskulptur der Arpadenzeit in Ungarn. Székesfehérvár 1979. Taf. II. 138. Gerevich 1938. XXXVIII. tábla 139. Entz, Géza: La chantier cistercien de Kerc (Cirta). Acta Históriáé Artium IX. 1963. 10, 11, 15, 20, 21. 140. Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre, 1987. 18. o., 22/12. kép. 141. Sankt Pöltenben is megjelenik a Sopronhorpácson jellegzetes bimbó-motívum: a főszentély fülkesorának egyik ívezetében sorakoznak ezek. Schwarz, Mario: Die Architektur der Mittelalterlichen Klosterkirche. In: Dom und Stift St. Pölten und ihre kunstschatze. Hg. H. Fasching. St. Pölten-Wien 1985. 61-69, Fig. 17, Abb. 41. 142. A bécsújhelyi dóm tornyain keletkezett repedések miatt 1885-ben lebontották őket a két boltszakasznyi Westwerkkel együtt. Az épületrész újjáépítésére 1892-1899 között került sor. A nyugati oromzat figurális domborművei, egy zárókő és a nyugati kapu timpanonfreskója egy későbbi időpontban a városi múzeumba kerültek. Ezekhez hasonlóan a bélletes kapunak is másolata került az új homlokzatba, de mivel az eredeti faragványok nem voltak figurálisak, nem tartották azokat megőrzendőknek. Jordan, Richard: Die Abtragung beiden Thürme der Frauenkirche zu Wiener Neustadt. Berichte und Mittheilungen des Alterthum-Vereines zu Wien. XXIV. (1887) 153; Habsburger 1979. 133-134; Gerhartl, Gertrud: Der Dom zu Wiener Neustadt. Wien 1979. 42. 143. Richard Jordan mérte fel a Westwerket a bontás előtt. Az ő megfigyelése szerint a nyugati kapu csúcsíves külső bélleteleme a XV. században készült. A homlokzat középső részének köpenyezését azért tarthatták szükségesnek, mivel repedés keletkezett a körablak fölött. A helyreállításkor nem csupán a csúcsíves szakaszt, hanem a következő bélletzónát is elhagyták. Kérdés, hogy ez is a későgótika idejéből származott-e. A Donin által közölt rossz minőségű, távoli fénykép alapján még a csúcsíves rész utólagos volta sem magától értetődő. Donin 1915. 69. o., Fig. 71. 144. A jelenlegi fejezetek a horpácsi kapu jobb oldalán alkalmazott, szárazabb formákhoz közelálló ornamentikát hordoznak. Archív részletfotók híján nem tudom megítélni, hogy mennyire hűen követik az eredetieket. 145. Schwarz, Mario: Romanische Architektur in Niederösterreich. St. Pölten-Wien 1979. 57. 146. Buberl 1940. 142, 147, 151. kép.