Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - Jegyzetek

60. Dümmerling 1959. VI. 11. 61. Dümmerling 1959. VI. 9-11; Nováki 1958. 62. Dümmerling 1959. VIII. 12-14; Nováki 1957. 63. Dümmerling 1959. VIII. 25-28. 64. A szabadon álló pillérek újkori pótlásának maradványai és az eredeti falpillérek közötti magassági viszony jól tanulmányozható az aljzatbeton elkészülte után készült fényképen. (69. kép) 65. Nováki 1958. A barokk karzat bontására az aljzatbeton elkészülte után került sor, ezért a középkori karzat északi és déli támaszainak alapozását nem tudták megvizsgálni. A barokk téglaalapozás takarta azokat. Dümmerling 1958. X. 23. 66. Dümmerling 1959. VIII. 25-28. 67. Dümmerling 1958. VI. 11-13. 68. Dümmerling 1959. VIII. 25-28. 69. Nováki 1958; Dümmerling 1958. X. 23. 70. História domus, 78. 71. Dümmerling 1958. VI: 11-13; 1958. XI. 3-4; 1959. IV. 27-29. 72. Dümmerling 1958. VIII. 26-28. 73. Nováki 1957. 74. Dümmerling 1958. X. 14-15. 75. Dümmerling 1958. VII. 15-17; VIII. 6-8; VIII. 26-28. 76. Ezúton köszönöm meg Lővei Pál segítségét, akivel 1994. augusztusában kis mértékű falkutatást végeztünk a szentély négy szög padlástéri falában. A Dümmerling-féle helyreállításkor csak az ablakokat bontották ki, illetve a keleti falsarkokat vizsgálták, most részben kibontottuk a középkori boltvállak fészkét is a déli és az északi fal közepén. 77. Nováki Gyula feltárt egy, a félköríves apszisalapozásnál korábbi sírt is. Nováki 1958. 78. Nováki 1957. 79. Csemegi József szakértői véleménye. 1957. június 19. OMvHI. 80. Dümmerling 1961; Dümmerling 1958-59. 47-65. Az említetteken túl további eltérés a helyreállítási terv és a megvalósult átépítés között az, hogy az északi karzatlépcsőt nem bontották ki. 81. Az 1970-es években két újonnan aranyozott, barokk angyalszobrot helyeztek el a főhajóban illetve a szentélyben, amelyek a kastély kápolnájából származtak. Az 1980-as évek végén ezek átkerültek a sekrestyébe. A sekrestyében található még egy nagyméretű, 18. századi olajfestmény amelyen egy angyal vezet egy gyermeket a felhőn trónoló Krisztus elé (Őrzőangyal). Az 1970-es években a kapu kőfelületeit olyan anyaggal szilárdították, ami feltehetően meggyorsította pusztulásukat. Kőfalvi 1911. 408. 82. ,,A Fő u. 2. [valójában Fő u. 14.] szám alatt, a kertész házban szigetelnek, a templom kövei bújnak elő. Egy remek fejezet, csigával ékített ablakbéllet maradék, írásos kő." História domus 79. 1956-ban készülhettek azok a fotók, amelyeken a 335.23. illetve a 335.175. kat sz. kőfaragványok szerepelnek. (OMvHF 46488, 46490, 46491. poz.) Az uradalmi kertészek öt lakásos házát 1981-ben bontották le. A bontásban közreműködő lakosok emlékei szerint az épület teljes egészében nagyméretű téglákból készült. 83. Az északi belső fal alsó részéről kibontott darab nincs a kőtárban. Dümmerling vázlatain még további néhány olyan töredék is szerepel, amelyek a kőtárból hiányzanak: 1/ Síkokból képzett konzol töredéke, a szentélynégyszög déli ajtajából. (Dümmerling 1958. VIII. 6-8; DJ XVI., 54. kép) 21 Kváder lapos konzolfélével, ugyanonnan. (DJ XII., 54. kép) 3/ Kváder ferde síkokkal, ugyanonnan. (DJ X., 54. kép) 4/ Félnyolcszögű kőlap, a szentélynégyszög nyugati felső ablakából. (Dümmerling 1958. IX. 23-25; DJ XXIII., 53. kép)