Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - VI. Stíluskapcsolatok

VI. STÍLUSKAPCSOLATOK Már Eitelberger hangsúlyozta a sopronhorpácsi kapunak a lébényi és a jáki templommal való rokonságát, aminek mibenlétét a szakirodalom később részletesen elemezte.

115 Gerevich Tibor ezekre a kapcsolatokra csak másodsorban tért ki, nála az Esztergomhoz való viszony elemzése állt a középpontban. A horpácsi kaput az „esztergomi kapustílus" közvetlen leszármazottjaként mutatta be. Ez a terminus nem állta ki az idő próbáját, de a részletmegfigyelések jórészt igen.

116 Rokon vonásokat elsősorban a palotakápolna kapujával tudott Gerevich kimutatni, de egy vonatkozásban a palota kettős kapuját is mintaképnek tartotta: úgy vélte, hogy a bélletpillérek homorú lesarkítását Sopronhorpácson az esztergomi lakótorony említett kapujáról vették át, hasonlóképpen, mint Gyulafehérváron és Kisbényben.

117 Mindegyik esetben homorú lesarkítású bélletpillérekről van szó, de megformálásukban jelentős különbségek vannak. Dercsényi Dezső mutatott rá, hogy a homorulat horpácsi megoldása az említettekkel szemben a lébényi déli kapun található gazdagabb formához áll közel.

118 A bélletoldalak felépítése tekintetében a sopronhorpácsi kapuzat az esztergomi palotakápolna kapujával rokonítható. Gerevich megállapította, hogy innen eredeztethető az oszlopok díszítése is: az esztergomi négy oszlop közül kettőnek mustráját alkalmazták Sopronhorpácson, némileg módosítva. A cikcakkmintáról megjegyzi, hogy Horpácson kívül - az esztergomi szomszédos oszlop mintájával gazdagítva - Jakon is átvették. A kannelurázott oszlop előzménye a Porta Speciosán jelent meg, töredéke ma is megvan a kapuoroszlán hátán. A horpácsi belső oszloppárt borító leveleket Gerevich az esztergomi palotakápolna kapujának bal belső fejezetéről származtatta.

119 Mindkét helyen vájatok közepű, karéjos levelek szerepelnek, de a levelek kapcsolódásának pozitív-negatív formákkal játszó horpácsi megoldása jóval szőnyegszerubb, mint az esztergomi levélmustra. Amennyire a lepusztult lábazatból meg lehet ítélni, a sopronhorpácsi kapun szereplő saroklevelek az esztergomi palotakápolna kapuján levőkkel azonos kialakításúak voltak. A kannelurázott oszlopon túl az esztergomi Porta Speciosa előkép szerepére utalhatnak a kapu mellett kétoldalt alkalmazott fülkék is. Csemegi József szerint a levéldísz alkalmazása a jáki déli kapu csavart oszlopain Horpácsról ered, maga az oszlopforma azonban eltérő. Bogyay Tamás ezzel szemben a levelekkel díszített jáki és horpácsi csavart oszlopokat egy típus képviselőinek tartja, szembeállítva az Esztergomban, a kápolna kapuján alkalmazott oszlopformával, amit Csemegi a horpácsiakkal rokonított.

120 Bogyay megállapítását fogadhatjuk el, ha a horpácsi kapu hét pár oszlopát a belső, csak levéldísszel borított oszloppár elkülönítése után két csoportra osztjuk. Az egyikbe azok tartoznak, amelyeken a sodrott kötélszálakat homorulatok választják el, ez a megoldás szerepel az esztergomi palotakápolna négy kapuoszlopán. Azok az esetek pedig, ahol kanellurázás, vagy szorosan egymáshoz simuló kötél-szálak alkotják az oszlop felületét, a jáki déli kapun és az esztergomi Porta Speciosán található darabokkal rokoníthatók. Ezek egy részén, ajakihoz hasonló helyzetben, szerepelnek levelek. A horpácsi külső oszloppár ajaki déli kapu oszlopainak közeli rokona, az eltérés nem típusbeli, hanem a kőfaragók különböző egyéni stílusával magyarázható. Marosi Ernő megállapította, hogy a bélletszerkezet tekintetében a sopronhorpácsi kapuzat sok rokon vonást mutat ajaki apátsági templom két kapujával. Az általa vizs-