Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - III. Az 1957-60. évi kutatás és helyreállítás előtt

kedik, körben, a szentélynégyszög mind a négy falán megtalálható a padlástérben. Látható darabjai három falon fehér színűek, a délin azonban a két feltárt ablakbéllet kivételével szürkék. E vakolatréteg valószínűleg egykorú a csigalépcső felett, a nyugati falon látható vakolatmaradvánnyal, és mivel az apszisíven figurális freskó részlete maradt fenn, nem származhat a protestáns korszakból, hanem annál korábbi, 14. vagy 15. századi kell, hogy legyen. E réteg kiterjed a feltárt két ablak bélletére, széle kirajzolja az egykori kétszakaszos keresztboltozat két boltmezőjét.

76 A 13. századi boltozat csak a keleti oldalon támaszkodott falpillérekre, középen és a szentélynégyszög nyugati sarkaiban konzolokról indult. Vállvonala a barokk boltozat vállpárkányai fölött kb. 1,5 m-re helyezkedett el. A gótikus helyreállításkor a boltvállak a falban maradtak. A középsők fölé fektetett gerenda nyomai megmaradtak a habarcsban. A szentély négyszög padlásterében megfigyelhető második vakolatréteg a boltozat elemeinek lefaragása illetve kibontása, és a két ablak elfalazáa után készült, valószínűleg 1714-1718 között. Az északi falon is van középkori vakolat, tehát a lent megfigyelt barokk kori javítás ide nem terjedt ki. Az apszisban az előző apszisból megmaradt patkóíves padka fölött a déli oldal alsó része kivételével a falak téglából készültek, alul egy-két másodlagosan felhasznált kővel. (335.106, 123. kat.sz., DJ II.) A falsarkokban, a barokk boltvállak alatt a gótikus boltozat vállait tartó lefaragott konzolok kőtömbjei kerültek elő, melyeken háromszög alakú levésett csonkok láthatók. A konzolmaradványok fölött téglafal van, amely bizonyára a barokk boltozat építésekor készült. A szentély déli falában kettős csúcsíves, mérműves ülőfülkét tártak fel, amit az újkori ablak készítésekor megcsonkítottak. (110-111. kép) A feltáráskor a belső két íves kő hiányzott, és a külső tagok körben le voltak vésve. Az ülőpadnak csak baloldalt volt meg a csonkja. A hátfal egyenetlen, aránylag durva vakolata nagyrészt megmaradt. Az északi falon egy lefaragott szentségfülke került elő. (108. kép) Az apszisban középkori eredetű oltáralapozást tártak fel, amelyet a barokk építkezéskor magasítottak meg. Ez alatt egy korábbi, félköríves apszis alapfala húzódott a jelenleginél nyugatabbra. Az ehhez tartozó diadalívpillérek alapozását is feltárták. Ezeket a falakat átlag 20 cm vastag földréteg választotta el a fölöttük levőktől.

77 (109. kép) A déli oldal keleti árkádjának vonalában, a plébániaépület felé nyitott kutatóárokban, a mellékhajó feltárt alapfalától 3,5 m-re egy fal került elő, amelyet Nováki Gyula kerítőfal darabjaként határozott meg. Nyugati része a templommal párhuzamos volt, keleti fele a templomtól távolodott.

78 Az 1957-1960 között zajlott helyreállítás célja a templom középkori részleteinek minél teljesebb bemutatása volt. A padlószint 60-80 cm-rel történő süllyesztésén, és a vakolat alól előbukkant faragott részletek láthatóvá tételén túl több lényeges átalakítás igénye vetődött fel a tervezés kezdetén: a déli három árkád bemutatásához szükségesnek ítélték egy új mellékhajó építését; a barokk karzatot elbontandónak nyilvánították, hogy feltáruljanak az egykori középkori karzat falpillérei, amelyek a barokk köpenyezés alatt rejtőztek. Mivel feltárták a boltvállak és a homlokívek egy részét is, továbbá két zárókő és számos borda is előkerült, megvalósíthatónak Ígérkezett a 13. századi karzatalj rekonstrukciója. A barokk boltozat alatt azonban ez nem fért volna el, ezért felvetődött a hajó boltozatának lebontása és sík mennyezettel történő helyettesítése. Ugyancsak vita tárgyát képezte, hogy lebontsák-e a tornyot a falaiban rejlő számos értékes középkori kőfaragvány feltárása érdekében.

79 A két utóbbi barokk szerkezet feláldozását végül nem tartották indokoltnak, a torony és a hajóboltozat megmaradt.