Horler Miklós: Győr-Moson-Sopron megye I. Sopronhorpács, plébániatemplom (Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye 3. Budapest, 1995)

A sopronhorpácsi plébániatemplom - III. Az 1957-60. évi kutatás és helyreállítás előtt

dott, de csak a bal oldala volt látható, mert az ajtó fölött jobbra a kváderfal téglával volt kifoltozva.

43 A déli hajófalon a vakolat leverése után három befalazott, csúcsíves árkádnyílás került elő. Az árkádok közül a nyugati első ív egyik vállával a kapuépítmény sarkán levő falpillérre, másikkal egy szabadon álló, széles, nyújtott kereszt-alakú pillérre támaszkodott. A pillért keleti és nyugati oldalának tengelyében vastag féloszlop, négy sarkán pedig egy-egy karcsúbb oszlop tagolta. (66-69, 116. kép) Ennek megfelelően a megmaradt nyugati arkádív egy erőteljes élkörtetagos vezérprofilból és két kisérő hengertagból állt. A nyugati falpillér tagolása megegyezett a kereszt-alakú pillér szemben levő oldalával. A két támasz nem rendelkezik összefüggő lábazattal és fejezetsorral. A fél- és háromnegyed-oszlopok lábazatait és fejezeteit a pillér széles, sima sávjai választják el egymástól. A fejezetek fölött a nyugati kapu egyszerű, homorulatos vállkőtípusa ismétlődik. A falpillér északi oldalán levő sarokoszlopot a pillértesttel egybefaragták, a másik sarokoszlop külön kőből készült, és egy alsó töredék kivételével hiányzott. A nyugati arkádív külső kísérő hengertagját a befalazáskor levésték. A kereszt-alakú pillér sarkaiban levő oszlopokból a lábazatok voltak meg, a délkeleti oldalon az oszlop törzséből is egy darab. A pillértest mellékhajó felőli keresztszárának csak alsó harmada állt a helyreállítás előtt, fölötte a pillértest téglával volt kifoltozva. A falpillérnél a mellékhajó felőli oldalon töredékesen megmaradt a fejezet is, bimbóban végződő, hornyolt levelek díszítik, melyek a fejezet alján levő, sima sávból nőnek ki. A három nagy féloszlop-fejezetet épen bontották ki. Kehely fejezetek sima, lándzsa alakú levelekkel, kettőn közülük szintén alsó, sima sávból nőnek ki a levelek.

44 A falpillér északi sarkában levő kehelyfejezet bimbós leveleit félpalmetták borítják. A szabadon álló pillér északnyugati fejezetét a barokk karzat építésekor elpusztították, az északkeleti tömbfejezetet karéjos levelek borítják. Az összetett pillérről kelet felé induló további árkádívek a nyugatitól eltérő tagolásúak. (40, 41, 115. kép) A középső árkád a másik kettőnél keskenyebb, csúcsíves áthidalása nem közvetlenül a pillér keleti oszlopfőjéről, hanem egy arra helyezett magasító kőtömbről ível tovább. E hevederívet a falsíkoknál pálcatagos profil szegélyezi, a béllet középtengelyében ebből kilépő keskenyebb, elszedett másodlagos hevederrel. Ez az arkádív egy nyolcszögű, sima pillérre támaszkodik, amelyről kelet felé a harmadik, ezzel azonos kialakítású ív indul, és a diadalív sarkánál egy félnyolcszögű falpillérre fut rá. A két keleti támasz lábazata a nyugatiakénál magasabban helyezkedett el.

45 A helyreállítás során rossz állapotuk miatt e két pillért szétbontották, és vasbeton mag beépítésével állították újra vissza.

46 (51-52. kép) Az árkádsor támaszai kelet felé egyre beljebb helyezkednek el, a főhajó szűkül. A szabadon álló összetett pilléren, amelyhez északról a középkori karzatot tartó falpillér csatlakozik, több kisebb szabálytalansággal kendőzték el, hogy az épület főtengelyével párhuzamosan felépített támasz felett az ívek illetve a gádorfal ferdén áll, a főhajó keskenyebb, mint a karzatalj. Az árkádok elfalazása téglából és másodlagosan felhasznált kőfaragványokból készült. A déli homlokzat vakolat nélküli állapotáról készült egy felmérési rajz. Ezen és a fotókon az elfalazásokban sarkantyútagos bordák vehetők ki. (37, 39, 40. kép) A nyugati árkád befalazásában egy ajtónyílás került elő, amelynek elfalazásában a sarkantyútagos bordákhoz tartozó két zárókő, továbbá egy boltindítás volt látható. Az ajtó fölött azzal egyidejűleg kialakított keskeny ablak került elő, és egy ugyanilyen volt a követ-